Alapjogokért Központ: Magyarországnak kedvező az Európai Bizottság döntése
Magyarország számára kedvező az Európai Bizottságnak (EB) a Magyarország ellen megindított kondicionalitási eljárás keretében meghozott döntése - jelentette ki az Alapjogokért Központ (AK) stratégiai igazgatója hétfőn Budapesten.
Ugyanis a bejelentés szerint az EB megegyezésre jutott a magyar kormánnyal a vitás kérdésekben. Vagyis, ha az Országgyűlés elfogadja a szükséges törvényeket, akkor a javaslat el sem jut odáig, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács dönthetne a források felfüggesztéséről - közölte sajtótájékoztatón Kovács István.
Mindez azt jelenti, álhír, hogy az EB bármilyen Magyarországnak járó forrás felfüggesztéséről döntött volna, mert erről csak a Tanácsban születhetne döntés
- tette hozzá.
A stratégiai igazgató úgy vélekedett, hogy a kondicionalitási eljárás hátterében és az összes többi 2010 óta Magyarországgal szemben megindított eljárás hátterében a balliberális európai uniós intézmények és a magyar kormány kibékíthetetlen ellentéte áll. Az, hogy a magyar kormány, illetve a föderalista, globalista, európai szuperállam létrehozását támogató uniós intézmények gyökeresen mást gondolnak a világról és gyökeresen szemben állnak a Fidesz-KDNP-t immár negyedik alkalommal kétharmaddal a hatalomba juttató magyar emberek világképével - fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy az Európai Parlament (EP), amely újabb Magyarországot becsmérlő határozatot fogadott el, továbbra is nyomás alatt fogja tartani az EB-t és folytatni fogja a zsarolását. E mögött pedig nem a korrupciós aggodalmak, hanem az az igény áll, hogy Magyarország beálljon az Európát nyomorba, hidegbe és sötétségbe taszító Oroszország elleni szankciós politika fokozása mögé - húzta alá. Annál is inkább, mert magyarországi korrupciós helyzet nincs az Európai Unió országainak legrosszabbjai között - fűzte hozzá.
Soha egyetlenegy szervezet sem (...) soha, senki nem tudott egyetlen olyan statisztikát sem felmutatni, aminek alapján Magyarország legutolsó lenne a korrupciós rangsorban az európai országok tekintetében
- fogalmazott Kovács István.
Kovács Attila, az AK európai uniós kutatási igazgatója álhírnek nevezte, hogy az EB döntése a Magyarországnak járó uniós források kilátásba helyezett felfüggesztésének 65 százalékáról szólna. Szerinte ha az összes uniós forrást összeadjuk, akkor a javaslatban szereplő összeg csupán a Magyarországnak járó pénz 15 százaléka. A kutatási igazgató szerint az elmúlt évek alatt összességében nem kapott annyi dicséretet Magyarország, mint 15 perc alatt Johannes Hahnnak, a bizottság költségvetési biztosának vasárnapi sajtótájékoztatója során.
Ugyanis kiderült, hogy a bizottság konstruktívnak tartja a magyar kormány hozzáállását és kompromisszumkészségét, illetve az is kiderült, hogy az EB nem engedhet az EP Magyarország indokolatlan megbüntetését szorgalmazó, minden jogi alapot nélkülöző zsarolásának
- tette hozzá.
Közlése szerint az Országgyűlés az EB által meghatározott határidőig, vagyis november 19-éig el fogja fogadni a szükséges törvénymódosításokat, vagyis Magyarország teljesíteni fogja a vállalásait, ezért a jövő év elején lehetőség nyílik a uniós költségvetés partnerségi megállapodásának megkötésére, illetve a helyreállítási alapról szóló tárgyalások lezárására.
Ez pedig azt jelenti, hogy nem fenyegeti Magyarországot forrásvesztés és 2023 első hónapjaiban már uniós pénzekhez juthat Magyarország
- mondta Kovács Attila.
Forrás: MTI, Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
