Pesti Srácok

Az ukránok sikertelen kísérletet tettek a zaporizzsjai atomerőmű visszafoglalására

Az ukránok sikertelen kísérletet tettek a zaporizzsjai atomerőmű visszafoglalására

Ukrán partraszálló deszant tett újabb sikertelen kísérletet a zaporizzsjai atomerőmű visszafoglalására – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szombati hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint a kísérlet péntek este, közép-európai idő szerint 22 óra körül történt. Konasenkov azt mondta, hogy két, összesen 42 járműből álló naszád- és motorcsónakraj, a fedélzeten ukrán különleges műveleti egységek 250 katonájával és külföldi "zsoldossal" megpróbált partra szállni a kahovkai víztározó partján, Enerhodar és Dniprorudne közelében. Konasenkov szerint az orosz légierő négy Szu–30-as repülőgépe és két Ka–52-es helikoptere csapásokat mért a csoportosulásra, aminek következtében húsz vízijármű megsemmisült, a többi pedig visszafordult az ukrán erők által ellenőrzött part irányába. Az orosz tüzérség csapást mért a partvonalnak arra a szakaszára, ahol az ukrán deszant maradványai kikötöttek, egyéb eszközök mellett 203 milliméteres kaliberű Malka tarackokat is bevetve. Az orosz katonai tárca szerint a sikertelen ukrán kísérletben 47 katona, köztük tíz külföldi "zsoldos" esett el, további 23-an pedig megsebesültek.

Az előző orosz hadijelentés szerint pénteken, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség missziója látogatásának reggelén is meghiúsult két összehangolt ukrán partraszállási kísérlet az erőmű közelében.

Konasenkov sikertelennek minősítette a Mikolajiv–Krivij Rih irányából az elmúlt nap folyamán indított ukrán támadási kísérleteket is. Azt állította, hogy az ukrán fél ezen a szakaszon 23 harckocsit, 27 gyalogsági és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, kilenc nagy kaliberű géppuskával felszerelt kisteherautót és több mint 230 katonát veszített. Beszámolója értelmében az orosz légierő légiharcban Herszon megyében lelőtt két ukrán Szu–25-ös, Dnyipropetrovszk megyében pedig egy MiG–29-es harci gépet. Utóbbit alkalmassá tették amerikai HARM radarelhárító rakéták szállítására. A szóvivő szerint az ukrán veszteségek nyomán éles ágy-, gyógyszer- és vérkészlethiány lépett fel Mikolajiv és térségbeli városok egészségügyi intézményeiben, és megnőtt a dezertálások száma is.

PestiSracok facebook image

A beszámoló értelmében csapás érte az ukrán 95. ejtőernyős rohamdandár egy taktikai századának ideiglenes állomáshelyét a donyecki régióban lévő Szlovjanszkban, aminek következtében több mint száz katona életét vesztette és 14 haditechnikai eszköz megsemmisült. Kosztyantyinivka mellett a 93. gépesített dandár 120 embert és 11 haditechnikai eszközt veszített. Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi egységek Konasenkov szerint 53 lőállásban lévő tüzérségi egységet, 157 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, hat lőszerraktárt és üzemanyagraktárt támadott, megsemmisítve egyebek között egy amerikai gyártmányú HIMARS rakétavetőt, a lőszerellátó járművével és mintegy 30 katonával együtt. Az orosz légvédelem lelőtt három drónt, köztük a Bayraktar–TB2 típusút, három Tocska–U ballisztikus rakétát, valamint 44 HIMARS-, 12 Vilha- és négy Uragan-lövedéket.

Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 286 repülőgépet, 151 helikoptert, 1867 drónt, 372 légvédelmi rakétarendszert, 4776 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 824 sorozatvetőt, 3366 tüzérségi löveget és aknavetőt rendszert, valamint 5250 speciális katonai járművet veszítettek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Planet Labs PBC

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.