Emberi Méltóság Tanácsa elnöke: a Beneš-dekrétumok élnek Szlovákiában
Id. Lomnici Zoltán szerint döbbenetes, hogy nyolcvan évvel a második világháború után az Európai Unió egyik tagállamában a polgárokat származási alapon diszkrimináló jogszabály érvényben lehet és valakiket még mindig származása miatt próbálnak megfosztani a tulajdonhoz való jogától.
A második világháború előtt, alatt és azt követően számos olyan jogszabályt hoztak Európában, amelyek faji, vallási vagy származási alapon diszkrimináltak embereket, ezeket a törvényeket azonban hatályon kívül helyezték, így nem alkalmazhatók. Ez alól jelent kivételt a Beneš-dekrétumok néven elhíresült jogszabály, amely ma is él Szlovákiában
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa elnöke.
Lomnici annak kapcsán nyilatkozott laptársunknak, hogy 13 év után, a közelmúltban másodszor is jogerősen lezárult a Szlovák Állam vs. Bosits és társai per, amelyben a szlovák állami erdővállalat a Beneš-dekrétumokra hivatkozva kísérelte meg elrabolni magyar nemzetiségű állampolgárok tulajdonát. A per egyszer már lezárult 2013-ban, de a Szlovákia főügyésze beavatkozása miatt a Legfelsőbb Bírósága 2015-ben megsemmisítette a jogerős bírósági döntéseket. A döntésük indoklása szerint a magyarokat jogfosztó Beneš-dekrétumok a mai napig hatályban vannak Szlovákiában és jogos az erdővállalat érvelése, miszerint csak egy hibát orvosolnak azzal, hogy az 1946-ban véletlenül nem elkobzott erdőségre a XXI. században teszi rá a mancsát a szlovák állam. A strasbourgi bíróság a panaszos bejelentése alapján 2020. május 19-én kimondta, hogy a főügyész beavatkozása egy újabb, jogfosztó döntéshez vezetett, amivel Szlovákia megsértette a panaszos igazságos eljáráshoz való jogát. Vagyis – mint írja a Magyar Nemzet – először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is koboznának el vagyont Szlovákiában.
