Pesti Srácok

Januártól leállhatnak a trolik és a villamosok, mert senki nem akar áramot adni a BKV-nak

Januártól leállhatnak a trolik és a villamosok, mert senki nem akar áramot adni a BKV-nak

A főváros baloldali vezetése ezt is megoldotta: amennyiben a BKV energetikai közbeszerzésére továbbra sem érkezik érvényes ajánlat, senki nem tudja megmondani, mi hajtja januártól a villanymotoros járműveket. A főpolgármester-helyettes Kiss Ambrus is csak annyit reagált a hírre, hogy "törekszenek a megoldásra". Ismerve Karácsony Gergelyt és körét, valószínű, hogy így próbálnak csatlakozni a Nyugathoz: ha náluk nincs áram, akkor elintézik, hogy Budapesten se legyen.

Borzasztóan nehéz időszak következik a Fővárosi Önkormányzat és Budapest életében. Ezt maga Karácsony Gergely főpolgármester vetítette előre a legutóbbi rendkívüli közgyűlésen. Az energiaárak robbanásszerű emelkedésére válaszul augusztus végén ugyan a képviselőtestület egy hatékonyságnövelő és megtakarítást célzó energiacsomagot fogadott el, ez azonban nem ad választ a BKV legégetőbb kérdésére, hogy jövőre „mitől megy a villamos” – írja az Index.

A jogszabály minden önkormányzatot, illetve önkormányzati tulajdonú céget energia-közbeszerzésre kötelez. Amíg az energiaárak alacsonyan voltak, ez a rendszer jól működött, a tenderek során az áramkereskedő cégek lefelé tartó elektronikus licittel versenyeztek a nagy és megbízható BKV pályázatán. Eddig. Ugyanis – amint arra Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet – a BKV hónapok óta még érvényes ajánlatot sem kap a pályázatán indulni jogosult áramkereskedő cégektől. Ennek hiányában a közlekedési cég úgynevezett vontatásiáram-tendere jelenleg is fut.

PestiSracok facebook image

– próbálta nyugtatni a kedélyeket a főpolgármester általános helyettese.

A közlekedési társaság éves energiaigénye 246 GWh – összehasonlításként: a főváros teljes közvilágítási igénye 86 GWh. Ez eddig éves szinten a BKV-nak nagyságrendileg több mint 20 milliárdos kiadást jelentett, most azonban az áramtőzsde számait figyelve akár 10–15-ös szorzóval is kalkulálhatnának.

Róka fogta csuka helyzet, hogy a 2023-as költségvetés várható számai alapján ilyen árakon kizárt a jövő évi áramszükséglet fedezésére kiírt sikeres közbeszerzés. Ha a jelenleg is futó közbeszerzéssel nem fog menni az árambeszerzés, a B-terv szerint megpróbálják egy évnél rövidebb időszakra megpályáztatni, ez esetben azonban a pályázati kiírások is sűrűsödnek majd. A korábbi években a pályázatot rendre az ELMŰ nyerte meg, noha bárki jelentkezhetett ajánlattal, hisz Európa nyugati szélétől egészen Ukrajnáig az elosztóhálózat teljesen kiépült. Mára azonban annyira hektikussá vált a piac, hogy nincs áramkereskedő, amely meg tudná becsülni akár csak a jövő hét távlatában irányadó tőzsdei energiaárat, nemhogy egy évre előre.

A különleges helyzetet fokozza, hogy miközben a fővárosnak van saját tulajdonában lévő, áramot előállítani képes termelői bázisa (például a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ), a törvényi tiltás miatt mégsem adhat közvetlenül energiát az ugyancsak fővárosi tulajdonban lévő BKV-nak, hanem a megtermelt áramot a MAVIR hálózatába betáplálva kötelezően ki kell vinnie a piacra. Kiss Ambrus szerint az elektromos áramot ugyan előállíthatják, de nem kereskedhetnek vele, ráadásul az a tüzelőanyag, aminek elégetésével előállítják az áramot, nem a fővárosé, hanem a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt.-é (NHKV). Ahhoz, hogy kereskedhessenek, jogszabályt kellene módosítani. Ez jelentős segítséget jelenthetne a fővárosnak.

Budapest vezetése a kormánytól kért ugyan ártámogatást a BKV számára az idei évre, ám mivel jelenleg de facto nem létezik a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ahol a kormány és főváros ezeket a kérdéseket megvitathatná, kétoldalú tárgyalások keretében veti fel a Technológiai és Ipari Minisztériumnak a BKV-t illető problémákat. Javaslataikra eddig nem érkezett válasz. Ezzel együtt Kiss Ambrus úgy fogalmazott:

Az Index által megkérdezett közlekedési szakértő szerint is elképzelhetetlen, hogy a fővárosban leálljanak az elektromossággal hajtott buszok, villamosok, trolibuszok, metrók, vagy épp a mozgólépcsők. Dorner Lajos azt valószínűsítette, hogy az állam – szükség esetén – kisegíti majd a főváros közlekedési vállalatát, ennek azonban valamilyen formában megkérheti az árát.

Forrás: Index; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.