Kézzelfogható közelségbe került a megállapodás az uniós forrásokról
Nagyon komoly korrupcióellenes garanciákat ajánlott fel a magyar kormány az EU illetékesei számára – értesült a Népszava. A független korrupcióellenes hatóság tervezete a lap értesülései szerint pozitív fogadtatásra talált Brüsszelben, illetve az eddig is széleskörű vagyonnyilatkozati rendszer bővítését, szigorítását is kedvező fejleménynek értékelték a döntéshozók. Amennyiben megszületik a megállapodás, összesen mintegy 6 ezer milliárd forintnak megfelelő uniós forrás nyílhat meg Magyarország számára.
Brüsszel az elmúlt 12 évben– ideológiai alapon– többször fenyegette hazánkat forrásmegvonással, most pedig a koronavírus-járvány és a szomszédban zajló háború ellenére Magyarországnak jogosan járó forrásokat tartott vissza, a hivatalos uniós álláspont szerint „korrupciós kockázatok” miatt. Erre csattanós választ jelent a kormány javaslatcsomagja, amely több mint tíz jogszabályt hozna, illetve módosítana. A Népszava brüsszeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a kormánynak láthatóan nincs mit rejtegetnie: olyan erős javaslatot állítottak össze, amit már az uniós döntéshozók sem tudnak ésszerű érvekkel kritizálni. A lap értesülései szerint a megbeszéléseken körvonalazódik a megegyezés a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosításáról és az OLAF helyszíni ellenőrzéseihez nyújtott támogatás kötelezettségének jogszabályba foglalásáról. Szó van arról is, hogy bizonyos esetekben ingyenessé tennék a közérdekű adatigénylést és változtatnának a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát érintő előírásokon is.
Az egyeztetések tétje nem kicsi: akár 3500 milliárd forintot (az összes támogatás 20 százalékát) is zárolhatnának a hazánknak 2021-2027 között járó EU-s alapokból, ha a kormány nem hajtja végre a kért intézkedéseket. Ezen az összegen kívül párhuzamosan zajlanak a tárgyalások Budapest és Brüsszel között a 2500 milliárd forintnyi helyreállítási forrás odaítéléséről is. Az időtényező utóbbi kapcsán is fontos, hiszen amennyiben nem sikerül még az idén megállapodni az illetékes hatóságokkal, úgy akár az összeg 70 százalékától is ellökheti hazánkat Brüsszel.
A Népszava brüsszeli forrásokra hivatkozva a javaslatcsomag részleteiről kifejtette, a korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruháznák fel az európai támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzések vizsgálatára és szükség esetén a beavatkozásra,
tagjaik nagy részét pedig feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberekből verbuválnák.
Gulyás Gergely egyébként már a Kormányinfón elmondta, megszületett a megállapodás arról, milyen szempontok alapján válasszák ki az Integritás Hatóság tagjait, az elnök kijelöléséről azonban még nincs egyezség. A lap ugyanakkor azt is ismertette, a kormányhatározat alapján a grémiumot – amelyet egy forrásunk az Európai Ügyészség “kvázi” magyar megfelelőjének nevezett – november 21. előtt kell létrehozni.
A hatóság igazgatóságába jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél. Az igazgatóságba nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel. Mint Gulyás Gergely bejelentette, az új hatóság betekinthetne a közbeszerzési döntésekről szóló iratokba és csalás gyanúja esetén feljelentést tehetne. Forrásaink szerint a testület kérelmezhetné a közbeszerzési döntések bírósági felülvizsgálatát is. Ehhez kapcsolódhat a törvényjavaslat, amelyet az Igazságügyi Minisztérium júliusban nyújtott be az Országgyűlésnek annak biztosítására, hogy korrupciós büntetőügyekben az ügyészség nyomozást lezáró döntésével szemben legyen helye bírósági jogorvoslatnak
-írja a lap a felálló szervezet tervezett működéséről.
A lap kiemelte, szintén előrehaladott tárgyalások folynak a parlamenti képviselők közvetlen családtagjaira kiterjedő vagyonnyilatkozati rendszer bevezetéséről, és arról is, hogy bizonyos esetekben – idetartozna a közbeszerzés – az adatkezelő hatóság nem kérhetne pénzt közérdekű adatokért.
Szintén fontos pontja a megállapodásnak az EU Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) helyszíni ellenőrzéseivel kapcsolatos együttműködés fejlesztése. A brüsszeli informátorok szerint a megegyezést itt azt jelentheti, hogy az Orbán-kormány jogszabályi kötelezettséget vállalna: ha egy vizsgált gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést – például elmulaszt átadni dokumentumokat vagy nem engedélyezi a házkutatást –, a magyarok biztosítják az uniós szerv kérésének a végrehajtását az adóhatóság képviselőjének kirendelésével.
Forrás: Népszava, Fotó: Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
