Pesti Srácok

Komoly gondban vannak a németországi kórházak

Komoly gondban vannak a németországi kórházak

A Német Kórházszövetség (DKG) felmérése szerint Németországban tízből kilenc kórház gázt használ a fűtéshez, ez az energiahordozó pedig óriási hiánycikké vált a piacon. Ráadásul az októbertől érkező új gázadó miatt a vártnál is sokkal nagyobb lesz az intézmények többletköltsége – írja a V4NA.

Egy másik felmérés szerint egyetlen kórházi osztály annyi energiát fogyaszt évente, mint négy átlagos méretű családi ház. A mainzi Egyetemi Orvosi Központ például arra számít, hogy az energiaköltségek 2022-ben 2,7-szer magasabbak lesznek, mint az előző évben. A fent említett felmérés során megkérdezett kórházak 96 százaléka már most sem képes a magasabb költségeket a saját bevételeiből fedezni. A problémát a kórházak finanszírozási rendszere jelenti: leegyszerűsítve, a kórházak az államtól kapnak pénzt a beruházásokra, az egészségbiztosítási pénztáraktól pedig a működési költségekre az úgynevezett esetenkénti átalánydíjakon keresztül. Ezeket az átalányokat pedig legutóbb 2021 decemberében tárgyalták újra, azóta azonban nagyot fordult a világ és jelentősen nőtt az infláció.

A Német Kórházszövetség szerint egy közepes méretű kórház 2023-ban több mint hatmillió euróval többet fog fizetni a gázért és az áramért, mint 2021-ben. A szövetség 2023-ra tízmilliárd eurós hiányra számít. Emiatt a különböző orvosi szolgáltatások is drágábbak lesznek, például a különböző rákterápiás gyógyszerek és minden olyan készítmény, amelyet magasabb áron tudnak beszerezni. Ezzel együtt is az RWI Leibniz Institute for Economic Research szerint a kórházak háromnegyede már 2023-ban veszteséges lehet.

Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/EPA/Hayoung Jeon

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)