Pesti Srácok

Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – Frissítés: Morawiecki szerint nemcsak a katonák, a német lakosok is raboltak

Lengyelország háborús jóvátételt fog követelni Németországtól – Frissítés: Morawiecki szerint nemcsak a katonák, a német lakosok is raboltak

Azt mi is megtapasztalhattuk, hogy a németek nem szívesen fizetik ki a tartozásaikat, de "régi fegyverbarátaink" nemcsak nekünk lógnak, hiszen a lengyelek ugyanazt kapták jutalmul, amit mi büntetésül, és továbbra sem férnek hozzá a nekik is kijáró uniós kifizetésekhez. Jarosław Kaczyński azonban a mostani tartozások mellett egy régebbit is számon kért Berlinen: Lengyelország nevében háborús jóvátételt követelt Németországtól, az 527,8 ezermilliárd forintnak megfelelő összegre rúgó második világháborús lengyel veszteségekről szóló jelentés ismertetésekor.

A jelentést a 2017 szeptembere óta működő lengyel parlamenti munkacsoport készítette. Kaczyński a terjedelmes dokumentumnak a varsói Királyi Várban szervezett bemutatóján kijelentette:

Közölte: a német támadás következtében elszenvedett lengyel károkat "konzervatív", visszafogott módszert alkalmazva 6,2 ezermilliárd zlotyira (527,8 ezer milliárd forint) becsülték.

PestiSracok facebook image

– mondta el Kaczyński, hozzáfűzve: nem vették figyelembe az oroszok által a háború során kioltott "legalább több százezer" emberéletet. Megjegyezte: az áldozatok jelentős részét képezik a zsidó származású lengyel állampolgárok, a jelentés készítésekor viszont "határozottan elvetették az etnikai szempontokat". Felidézte: több állam különféle összegű jóvátételt kapott Németországtól, Lengyelország viszont nem. A kárpótlás megszerzése "hosszú és nehéz folyamat" lehet.

– utalt Kaczyński Berlinnek a kárpótlás ügyében már korábban megfogalmazott álláspontjára, amely szerint az ügyet megállapodással már rendezték. Kaczyński a kárpótlás ügyében tervezett lengyel lépések egyik okának azt nevezte, hogy a lengyelekkel szembeni háborús bűnök "nem váltak a német köztudat részévé, az elit bizonyos köreit kivéve".

– fogalmazott a pártelnök. A rendezvényen szintén felszólaló Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök úgy ítélte meg: a második világháborúért a felelősség az egész német társadalmat terheli.

– jelentette ki. A miniszterelnök szerint a parlamenti dokumentum esélyt jelent a jövőbeli lengyel–német kapcsolatok számára, "amennyiben a németek megértik ennek mély politikai, anyagi, metafizikai és emberi értelmét".

Az egykori NDK és a volt Szovjetunió közötti 1953-es megállapodás nyomán az akkori kommunista Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatban mondott le a szovjet blokknak járó német jóvátétel neki ítélt részéről. Az új lengyel jelentés készítői szerint a Szovjetunió nyomására tett lengyel nyilatkozat jogilag érvénytelen. A jelentést készítő munkacsoport vezetője, Arkadiusz Mularczyk képviselő közölte: megközelítőleg 4,3 ezermilliárd zlotyra (366 ezermilliárd forint) becsülik a halálos áldozatok után járó kárpótlást. Aláhúzta: ez a kioltott emberéletnek a GDP-veszteségen alapuló, "a szenvedést, a szétvert családokat, illetve a pszichés sérelmeket mellőző, csupán gazdasági értékbecslése". Az anyagi károkat 797,4 milliárd zloty (67,9 ezermilliárd forint), a kulturális javak (múzeumok, műtárgyak, műemlékek) veszteségeit pedig 19,3 milliárd zloty (1,6 ezermilliárd forint) összegben jelölték meg a jelentésben. Mularczyk szerint a nemzetközi közösségnek meg kell ismernie Lengyelország valódi háborús veszteségeit, a német és lengyel kormánynak pedig kétoldalú szerződésben kellene rendezniük a német háborús tevékenység következményeit.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.