Megvalósult Cseh Katalinék álma: megszavazta az Európai Parlament, hogy Magyarország egy „hibrid választási autokrácia”
Az Európai Parlamenti képviselők megszavazták a magyar jogállamiságról készült jelentést, melyet Judith Sargentini utódja Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti képviselő terjesztett elő. Az Európai Bizottságot felszólították továbbá, hogy használják ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást. Az EP-képviselők természetesen ugyan azokért a dolgokért aggódnak, mint a hazai baloldal, csak, hogy néhányat említsünk: az SZFE-ügy, a Pegasus, az LMBTQ- jogok, a választási rendszer. Vasárnap pedig arra tesz javaslatot az EB, hogy csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrást függesszenek fel a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban ebben a rendkívüli helyzetben, ami most Európában zajlik.
Az újabb jogállamisági jelentést nagy többséggel fogadta el ma a plenáris ülésen az EP. A képviselők közül 433-an szavaztak igennel, 123-an nemmel és 28-an tartózkodtak.
Mint köztudott már 2018-ban szavaztak a Sargentini-jelentés alapján a képviselők arról, hogy megindítják Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárást, de nem történt előrelépés, ezért újabb jelentést készítettek. Ebben azt állapították meg, hogy a helyzet a demokrácia területén hazánkban négy év alatt még rosszabb lett. Azt is megállapítják, hogy a Magyarországon történtek rendszerszintű fenyegetést jelentenek az EU alapértékeire. Mint fogalmaznak:
a határozott uniós fellépés hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság, és az alapvető jogok összeomlásához Magyarországon, és egyik tagállamát a választási autokrácia hibrid rendszerévé változtatta.
Az EP-képviselők a jelentés szerint részletesen kifejtik aggodalmaikat Magyarországgal kapcsolatban, ezek között szerepel
- alkotmányos és választási rendszer működése;
- az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége és a bírák jogai;
- korrupció és összeférhetetlenség;
- a véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust;
- a tudományos szabadság, vallásszabadság;
- gyülekezési szabadság; az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTQI-jogokat;
- a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák és a zsidók jogai, valamint az ellenük irányuló gyűlöletkeltő kijelentésekkel szembeni védelem;
- a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
- valamint gazdasági és szociális jogok állapota.
Az anyagban többek között kitérnek a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. Megemlítik a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. Előkerül a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítása, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomás, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező vélemények és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetése.
Rengeteg pénztől eleshetünk
A jelentéstervezetben a képviselők külön fel is szólították a Bizottságot, hogy használja ki a rendelkezésükre álló összes eszközt Magyarországgal szemben, különösen a kondicionalitást. Erre sajtóhírek szerint hamarosan sor is kerül: a Reuters értesülései szerint az Európai Bizottság vasárnap arra fog javaslatot tenni, hogy több mint 15,7 milliárd eurónyi, vagyis csaknem 6400 milliárd forint felzárkóztatási forrást függesszenek fel a Magyarország elleni folyó jogállamisági eljárásban.
Forrás: HVG, fotó: Facebook
