Pesti Srácok

Roskadozik Schengen: Csehország határellenőrzést vezet be Szlovákiával szemben

Roskadozik Schengen: Csehország határellenőrzést vezet be Szlovákiával szemben

Az illegális bevándorlás és wilkommenskultur lassan megöli a "határok nélküli Európa" álmát. Csehország átmeneti jelleggel határellenőrzést vezet be a szlovák határszakaszán az illegális bevándorlók megfékezésére. Az Európában egyre inkább érezhető krízis megfékezésére Németország is hasonló intézkedéseket fontolgat, hiszen az országba érkező menedékkérőket már csak tornatermekben tudják elszállásolni.

– idézte Vít Rakušan cseh belügyminisztert a Magyar Nemzet. A politikus hozzátette, hogy a rendőrség készen áll a legalább tíz napra tervezett intézkedéssorozat végrehajtására, amelyet néhány hete egy gyakorlat során már szimuláltak is. A húszmillió koronára (332 millió forintra) becsült különleges akcióban 500 rendőr és 60 vámtisztviselő vesz részt.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki Martin Vondrášek cseh rendőrfőkapitány. A szigorított határellenőrzés 17 közúti, hét vasúti, valamint három folyami átkelőt érint. Az államhatár átlépésére más helyeken nem is lesz lehetőség, így a zöldhatárra is fokozott figyelmet fordítanak majd. A szigor alól kivételt képeznek a mezőgazdasági és erdei munkások, vadászok vagy halászok, akik munkájukat a határvidéken végzik.

A cseh rendőrség az év eleje óta közel 12 ezer illegális migránst és mintegy 125 embercsempészt vett őrizetbe, ami többszöröse a 2015-ben, az Európán végig söprő migrációs hullám idején tapasztaltnak. A hivatalos szervek jelentése szerint az illegális bevándorlók leginkább szíriai állampolgárok, akik Törökországból érkeztek az Európai Unió területére. A cseh belügyminiszter ugyan korábban kérte szlovák kollégáját, hogy teljesítse a nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeit, de mint elmondta, „nem ért el diplomáciai sikereket”. Prága ezt követően kívánt élni a schengeni kódex adta lehetőséggel és vezet be korlátozott időre határellenőrzést. A cseh határlezárásra a szlovák belügyminisztérium úgy reagált, hogy azt ugyan tiszteletben tartják, de szorgalmazzák az uniós szintű tárgyalásokat.

Zuzana Eliášová szlovák belügyi szóvivő a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek elismerte, hogy a migránsok kérdésében jelentős feladata van a schengeni térségnek, miközben tény, hogy Szlovákiát, Csehországot és néhány más európai országot leginkább az úgynevezett másodlagos migráció sújtja. Prága éppen ezért a visegrádi partnerei (Szlovákia, Lengyelország és Magyarország) mellett Ausztriával is tárgyalni szeretne az illegális bevándorlás megfékezéséről.

A közép-európai térség mellett már a célországnak tekintett Németország is aggodalmát fejezi ki az illegális migráció ügyében. Berlin idén eddig több mint 115 ezer menekültügyi kérvényt fogadott be szíriai, afgán és iraki bevándorlóktól.

– nyilatkozta a minap Nancy Faeser német belügyminiszter a Bild am Sonntag nevű vasárnapi lapnak. A miniszter elmondása szerint egyre többen érkeznek Németországba, amely a tél közeledtével csak fokozódni fog, noha már így is sokakat csak tornatermekben tudnak elszállásolni. Alexander Dobrindt, az ellenzéki CDU/CSU frakcióvezető-helyettese szerint Faesernek konkrét tervekkel kellene előállnia a tranzitútvonalak lezárására, és az EU-nak közös erővel kellene megvédenie a külső határait. A krízis megfékezése érdekében Berlin úgy döntött, hogy kiterjeszti a határellenőrzést a cseh és osztrák határszakaszaira.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentése szerint idén eddig mintegy 200 ezer illegális határátkelést detektáltak, amelynek a fele a nyugat-balkáni útvonalhoz kötődött. Vannak azonban, akik nem szárazföldön, hanem légi úton érkeznek; az olasz rendőrség két hete arról számolt be, hogy elfogott egy embercsempészbandát, amely Törökországból magánrepülővel szállította a migránsokat az unió területére, fejenként tízezer eurót (négymillió forint) követelve tőlük.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!