Pesti Srácok

Ismét fizet az EU a határvédelemért, de nem Magyarországnak

Ismét fizet az EU a határvédelemért, de nem Magyarországnak

Az Európai Bizottság kedden ajánlást fogadott el, amely lehetővé tenné az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) teljes hatáskörű helyszínre telepítését mind a négy partnerországba – Albániába, Szerbiába, Montenegróba, valamint Bosznia-Hercegovinába – annak biztosítása érdekében, hogy határaikat továbbra is a legjobb európai gyakorlatoknak megfelelően védjék – közölte a brüsszeli végrehajtó EU-testület.

A bizottság emellett egy új, 39,2 millió eurós támogatási csomagot is elfogadott az úgynevezett előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA III) keretében a nyugat-balkáni határigazgatás megerősítésére.

– emelte ki közleményében az Európai Bizottság. A Frontex, valamint Albánia, Szerbia és Montenegró között jelenleg érvényben lévő megállapodások értelmében az állandó alakulat bevetésére csak az országok Európai Unikóval közös határain kerülhet sor, végrehajtási hatáskörök gyakorlása nélkül. Az új jogi keret viszont lehetővé tenné, hogy a Frontex állandó alakulatát a három országban mind az uniós határon, mind más országokkal közös határaiknál bevethessék.

PestiSracok facebook image

A közel 40 millió eurós támogatási csomag elsősorban a régió határigazgatási kapacitásait célozza meg, főként olyan speciális felszerelések biztosításával, mint a mobil megfigyelőrendszerek, a pilóta nélküli légi járművek, valamint a biometrikus eszközök. A támogatás kiterjed a migrációs létesítmények, köztük a befogadó- és fogvatartási központok működtetésére is. A bizottsági ajánlásokat követően a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak határozatot kell elfogadnia, amelyben felhatalmazza a testületet, hogy tárgyalásokat kezdjen a témáról Albániával, Szerbia és Montenegróval, valamint Bosznia-Hercegovinával.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!