Az ENSZ szerint a világ országainak fele nincs felkészülve a természeti katasztrófákra
Az ENSZ Katasztrófakockázat-csökkentési Hivatala (UNDRR) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint a Föld országainak fele nincs felkészülve a természeti katasztrófákra, mert nem rendelkezik korai figyelmeztető rendszerekkel, amelyek segítségével előre lehetne jelezni a különféle szerencsétlenségeket. A fejlődő országok helyzete a legrosszabb, holott ők vannak a leginkább kitéve a klímaváltozás hatásainak.
A legkevésbé fejlett országok alig fele, a kis szigetországoknak pedig mindössze egyharmada rendelkezik többfunkciós korai figyelmeztető rendszerekkel. Ezek a rendszerek képesek arra, hogy földrengés vagy földcsuszamlás esetén figyelmeztessék a lakosságot a talajfolyósodás veszélyére, vagy heves esőzések esetén az esetleges járványveszélyre. A világ országaiban megtalálható korai figyelmeztető rendszerek többsége pusztán egyetlen típusú természeti katasztrófa – például áradás vagy vihar – előrejelzésére képes.
A világ nem fektet a frontvonalban élő emberek életének és életfeltételeinek védelmébe. A klímaválságért legkevésbé felelős emberek fizetik a legnagyobb árat érte
– hangsúlyozta António Guterres ENSZ-főtitkár a tanulmány eredményeit ismertető videójában. A meteorológia világnapján, március 23-án az ENSZ bejelentette, hogy szeretné, ha öt éven belül minden embert figyelmeztető rendszerek védenének a szélsőséges időjárási jelenségekkel és a klímaváltozás hatásaival szemben. A Meteorológiai Világszervezet az ENSZ novemberi klímakonferenciáján ismerteti a cél elérése érdekében készített akciótervét.
A szélsőséges időjárási események elkerülhetetlenek, de nem kell, hogy végzetes katasztrófákhoz vezessenek
– jegyezte meg Guterres. A Meteorológiai Világszervezet korábbi beszámolója szerint 1970 és 2019 között megötszöröződött a katasztrófák száma az éghajlatváltozás miatt.
Ez a tendencia folytatódni fog
– húzta alá WMO főtitkára, Petteri Taalas.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg
