Pesti Srácok

Hackerek törtek be az iráni atomenergia-ügynökség hálózatába, folytatódtak a tiltakozások

Hackerek törtek be az iráni atomenergia-ügynökség hálózatába, folytatódtak a tiltakozások

Az iráni atomenergia-ügynökség vasárnap azt állította, hogy egy külföldi ország nevében eljáró hackerek betörtek egyik leányvállalata internetes hálózatába, és szabad hozzáférést kaptak annak e-mail-rendszeréhez.

Az internetes behatolók azt követelték, hogy a fővárosban, Teheránban, a közelmúltbeli országos tüntetések során letartóztatott politikai foglyokat engedjék szabadon. A csoport közölte, hogy 50 gigabájtnyi belső e-mailt, szerződéseket és építési terveket szerzett meg, amelyek az Oroszország támogatásával működtetett, bushehri atomerőművel kapcsolatosak.

Azt nem lehet tudni, hogy a megszerzett információ tartalmaz-e titkosított anyagokat. A magát Fekete Megtorlásnak nevező csoport olyan képeket tett közzé, amelyek szerződések, tervek és berendezések képeinek tűnnek a bushehri erőműben.

Irán polgári nukleáris részlege közölte, hogy a hackerek az atomerőművet üzemeltető bushehri vállalat e-mail-rendszerébe törtek be. Az ügynökség egy "külföldi országot" vádolt a támadás elkövetésével anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

PestiSracok facebook image

Teherán korábban már vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt az ország infrastruktúráját károsító kibertámadásokkal. Iránban hetek óta heves, olykor zavargásokba torkolló tüntetések zajlanak, amelyeket Mahsza Amini, egy 22 éves nő szeptember 16-i halála váltott ki, akit azért vettek őrizetbe, mert állítólag nem tartotta be az ország szigorú törvényei szerinti iszlám öltözködési szabályzatot.

A pedagógusok szakszervezetének koordinációs tanácsa, Irán vezető tanári szövetsége arról számolt be, hogy az iskolák, főként Irán kurd tartományaiban, követték a tanítás bojkottjára vonatkozó felhívásukat vasárnap, tiltakozásul az elmúlt hónap levert tüntetéseiben, zavargásai során meghalt és letartóztatott diákok miatt. A hatóságok tagadják, hogy lett volna bárhol pedagógussztrájk.

A tiltakozások először az iráni állam által a nők számára előírt fejkendő, a hidzsáb miatt törtek ki, de hamarosan az országot irányító klérus elleni megmozdulásokba mentek át. A tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, és még magának az Iszlám Köztársaságnak a bukását is követelték. A biztonsági erők éles lőszert és könnygázt vetettek be a tüntetések feloszlatására. Jogvédő csoportok becslései szerint több mint 200 ember meghalt.

Forrás: MTI;

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.