Pesti Srácok

Ismét lőtték az orosz erők Harkivot, Kijevben időszakosak az energiakorlátozások

Ismét lőtték az orosz erők Harkivot, Kijevben időszakosak az energiakorlátozások

Az orosz erők pénteken kétszer is rakétacsapást mértek a kelet-ukrajnai Harkiv városára, a támadások következtében több helyi lakos megsebesült – hozta nyilvánosságra Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója.

Szinyehubov azt írta a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy a második csapás következtében hárman sebesültek meg. Azt megelőzően a reggeli órákban is támadás érte a megye központját, akkor hat helyi lakos szenvedett sebesüléseket. Az ukrán hatóságok információi szerint Sz–300-as légvédelmi rakétákkal lőtték az orosz erők a várost.

A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsját is orosz rakétatámadás érte péntek reggel. A helyi hatóságok által közzétett információk szerint halálos áldozata ott sem volt a támadásnak, három lakos sebesült meg. Egy lakóházat, egy iskolát és infrastrukturális objektumokat ért találat. A régió kormányzója szerint az oroszok Sz–300-as rakétákat vetettek be.

Szerhij Hajdaj, Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon közölte, hogy a régióban jelenleg Szvatove környékén zajlanak a leghevesebb harcok. Az orosz erők az ukrán hadsereg által visszavett településeket lövik. A kormányzó szavai szerint az orosz támadók eközben elveszik a házát, lakását a helybelieknek az ellenőrzésük alatti településeken, ahová másokat költöztetnek be, vagy maguk foglalják el azokat.

PestiSracok facebook image

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban elismerte, hogy az éjjel valóban az ukrán erők lőtték a Herszon megyei Antonyivszkij hidat, de a támadás idején szavai szerint nem voltak a hídon civilek. Hozzáfűzte, hogy nem is lehettek, mert a támadást az orosz megszállók által elrendelt kijárási tilalom idejére időzítették. Megismételte, hogy az ukrán hadsereg tűz alatt tartja az Antonyivszkij hidat mint az orosz erők utánpótlási útvonalát, de nem lőnek létfontosságú infrastrukturális létesítményekre és polgári lakosokra sem. Humenyuk nem zárta ki, hogy orosz katonák civileknek öltözhettek, hogy az ukrán hadsereget békés lakosok elleni támadással vádolhassák. Megjegyezte, hogy számítottak ilyenfajta provokációra az orosz oldal részéről. Jurij Szobolevszkij, a herszoni megyei tanács alelnöke korábban nyilvánosságra hozta, hogy éjjel 11 óra körül az ukrán erők csapást mértek arra az átkelőre, amelyet az oroszok az Antonyivszkij híd alatt létesítettek, de szavai szerint "az átkelőn mozgó oszlopban nem voltak civil herszoni lakosok".

Kijevben és környékén elkezdődtek az időszakos energiakorlátozások – közölte Olekszij Kuleba, a megye kormányzója. Szavai szerint a régióban nőtt az áramfogyasztás, ezért kényszerültek erre a lépésre. A lakosság az interneten tájékozódhat, hogy a lakóházában mely órákban nem lesz áram – tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.