Pesti Srácok

Lebontották a munkácsi turulszobrot – Potápi: elítéljük a munkácsi vár magyar turulszobrának eltávolítását (Frissítve!)

Lebontották a munkácsi turulszobrot – Potápi: elítéljük a munkácsi vár magyar turulszobrának eltávolítását (Frissítve!)

Hiába a segítségnyújtás, hiába a menekültek befogadása, egyes ukrán vezetők továbbra is azon vannak, hogy eltöröljék a magyarság történelmének nyomait Kárpátaljáról. Most a munkácsi váron álló Turul-emlékmű került a támadások célkeresztjébe.

Az Ukrainszka Pravda értesülései szerint a Munkácsi Városi Tanács arra utasította a város történelmi múzeumának vezetőségét, hogy távolítsák el a munkácsi vár palánkbástyájáról a Turul-emlékművet, és cseréljék azt a ki az ukrán címeren látható "trizubra" (három ágú szigony). A döntést október 13-án hozták és már ki is írták a pályázatot, az új szobor elkészítésére.

Sokat elárul a kárpátaljai város ukrán urairól, hogy a szobor történelméről semmit nem tudnak, hiszen indoklásukban azt írták, hogy a Turulnak azért kell mennie, mert az a XX. század elején emelték "szélsőjobboldali" csoportok. Ami, úgy ahogy van hazugság. A jelenlegi emlékmű ugyanis a második Turul a vár tornyában: az elsőt 1896-ban emelték a millennium alkalmából, majd a csehszlovák megszállás idején, 1924-ben lebontatták. A várat később a Szovjetunió alatt raktárként, és traktorista képzőként használták, majd csak az ezredfordulón lett ismét visszaállítva történelmi szerepének megfelelő állapotba. A Turul-szobrot pedig csak évekkel később, 2009-ben a munkácsi származású Pákh család állíttatta vissza, méghozzá éppen a városi család engedélyével.

Ilyen gyorsan dolgoznak az ukrán döntéshozók: október 13-án délelőtt rendeletet hoznak, délutánra pedig végre is hajtják. A munkácsi vár szobrának lebontásáról sem a nemzetiségi képviselőkkel nem egyeztettek, és nem kínáltak vitalehetőséget sem. Estére már el is tüntették a vár ékét.

Olvasónk felvétele az ékét vesztett várról
PestiSracok facebook image

A kárpátaljai magyar értelmiség több prominens alakja is rövid választ adott a magyarellenes lépésre, méghozzá igazi végváriak módján felháborodott üzengetések helyett egyszerű üzenettel:

– üzenték a szoborról készült képpel. Az ügyben Potápi Árpád János is közleményt adott ki. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megdöbbentőnek és felháborítónak nevezte a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának csütörtöki döntését, amellyel a munkácsi várból eltávolították a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot.

Potápi Árpád János közleményében sajnálatosnak nevezte, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére. Mint fogalmazott: egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete és megőrzése. A nemzeti kisebbségek vonatkozásában ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának. Potápi Árpád János szerint ez a lépés az Ukrajnában dúló fegyveres agresszió idején rendkívül átgondolatlan és időszerűtlen, és a soknemzetiségű Kárpátalja stabilitása ellen hathat. Felidézte, hogy Magyarország az orosz-ukrán háború kirobbanásától kezdve jó szomszédként segítette és segíti Ukrajnát és csaknem egymillió ukrán menekültet fogadott.

Tiltakoznak a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek

A KMKSZ megdöbbenéssel értesült a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának

- áll a szervezet MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában. A döntést azért is furcsának tartja a szövetség, mert a Munkács egyik jelképének számító turulszobor a város vezetésének kezdeményezésére került vissza eredeti helyére még 2008-ban, "a közös történelmi múlt és a nemzetiségek békés egymás mellett élésének jegyében" - emlékeztet a KMKSZ nyilatkozata.

Az UMDSZ elnöksége nyilatkozatában rámutat, hogy a független Ukrajna évtizedei alatt először fordul elő, hogy

hanem éppen ellenkezőleg, elrendeli annak lerombolását. A szövetség

és a határozat visszavonására szólította fel a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagjait.

A közösségi oldalakon fotókkal alátámasztva többen is jelezték, hogy csütörtökön az emlékművet már el is távolították a munkácsi vár bástyájáról, ahová a tervek szerint az ukrán állam kiscímere, az úgynevezett trizub kerül majd.

Forrás: Ukrainszka Pravda; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.