Pesti Srácok

Potápi: a birodalmi törekvések a magyarok szabadságvágyát mindig veszélyesnek ítélik

Potápi: a birodalmi törekvések a magyarok szabadságvágyát mindig veszélyesnek ítélik

A birodalmi törekvések a magyarok szabadságvágyát Arad óta is veszélyesnek ítélik, akkor is, ha éppen a rendért és a békéért szólalnak fel – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára a felvidéki Dunaszerdahelyen, ahol beszédet mondott az október 6-i nemzeti gyásznapon tartott megemlékezésen csütörtökön.

Az államtitkár beszédében felidézte a szabadságharc utáni megtorlásokat, rámutatva: a birodalom a szabadságharcosokat a rend és a béke ellenségének tekintette.

– jelentette ki Potápi Árpád János. Beszédében felvetette, lehet-e ünneplésről beszélni az aradi vértanúk napján, majd igennel válaszolt, hiszen – mint mondta – a vértanúk vágya teljesült: a haza él és az igazságot a vértanúk ügyében is kimondták. Azoknak, akik kivégeztették a szabadságharcosokat, még a saját idejükben szembe kellett nézniük a világ ítéletével.

PestiSracok facebook image

– állapította meg Potápi Árpád János. Az államtitkár szólt a magyar nemzetpolitika eddigi 12 évének eredményeiről is, amelyek közül a legfontosabbnak azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás tudata, élménye, érzése megerősödött. Hangsúlyozta: ma valódi nemzetként segítjük egymás boldogulását. A nemzetpolitika elmúlt időszakának eredményeiről szólva rámutatott: 2010 óta világszerte 300 ezer gyermek számára tették lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást.

– mutatott rá Potápi Árpád János. A politikus a jövőről szólva azt mondta: az elkövetkezendő időszakban nehézségekre is számítani kell, azonban ma egyetlen nemzet sincs olyan egységes a határain belül és azon túl is, mint a miénk.

– szögezte le Potápi Árpád János a dunaszerdahelyi megemlékezésen.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)