Pesti Srácok

Putyin elrendelte a Krími híd fokozott védelmét

Putyin elrendelte a Krími híd fokozott védelmét

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte a Krími híd fokozott védelmét, miután egy felrobbant teherautó miatt megrongálódott az építmény – közölte az Interfax orosz hírügynökség szombaton.

Putyin egyúttal a Krím-félszigetet árammal és gázzal ellátó létesítmények védelmét is szigorította. Az elnök rendeletében azt írta: a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lesz a felelős az óvintézkedések megerősítéséért.

Szombat hajnalban beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza. Az orosz hatóságok szerint legalább hárman vesztették életüket az incidensben. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg. Az ukrán elnök tanácsadója orosz belharcot gyanít a robbantás mögött.

Orosz értesülések szerint a robbanás miatt részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze, és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya. A terrorizmusellenes bizottság szerint a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán.

PestiSracok facebook image

Szergej Akszjonov, a Krím vezetője késő délután bejelentette, hogy a közúti forgalom részlegesen újraindult a hídon. Később a félszigetről Oroszországba járatokat közlekedtető vasúttársaság közölte, hogy az első vonatok is elindultak a híd érintésével Moszkva és Szentpétervár felé. Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánybizottságot állított fel az incidens okainak megállapítására. A kormánybizottságban részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé a történtekért.

Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint "orosz nyomon" kell elindulni. Az elnöki hivatal honlapján közzétett állásfoglalásában Podoljak azt írta, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra. Elmélete szerint a történtek az orosz hadsereg és az FSZB közti hatalmi harcra utalnak.

Az orosz szárazföldi Krasznodari területet a Kercsi-szoroson át az Ukrajnától elcsatolt Krím félszigettel összekötő hídon a közúti személyforgalom 2018 májusában, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is. A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában. A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna. A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszej Danyicsev

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.