Pesti Srácok

Szijjártó: az energiaellátás nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés

Szijjártó: az energiaellátás nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) fontos szerepe van abban, hogy felemelje a szavát az államok azon szuverén joga mellett, hogy békés célból felhasználják a nukleáris energiát – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Washingtonban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NAÜ miniszteri szintű konferenciáján mindenekelőtt a súlyos európai energiaválságról beszélt, és rámutatott, hogy Magyarország Ukrajna közvetlen szomszédjaként közvetlenül és rendkívül súlyosan érzi a háború negatív hatásait. Erre példaként hozta fel, hogy hazánk tavaly hétmilliárd eurót fordított energiaköltségekre, míg ez idén 19 milliárd euró, jövőre pedig akár 29 milliárd euró is lehet. Mint közölte, Magyarországnak nincsenek jelentős kőolaj- és földgázforrásai, így egyetlen lehetőségét a nukleáris energia jelenti arra, hogy valamelyest függetlenedni tudjon a nemzetközi energiapiac "őrült fejleményeitől". Szijjártó Péter az energiaellátást nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdésnek nevezte, és rámutatott, hogy az atomerőművek olcsó, biztonságos és fenntartható módját jelentik az áramtermelésnek. Szavai szerint ezért folytatni kell a küzdelmet a nukleáris energiával szembeni negatív diszkrimináció ellen, hiszen bizonyos csoportoknak még mindig erős ellenérzéseik vannak mindenféle tényalap nélkül, pusztán "ideológiai és politikai motivációból".

– mondta, majd hangsúlyozta, hogy a paksi bővítés a valaha volt legnagyobb hazai zöldmezős beruházás, költsége 12 milliárd euróra rúg, a projekt százezer munkahelyet biztosít, eredményeképpen pedig évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz megelőzhető. A miniszter kiemelte, hogy a jól szervezett és finanszírozott atomenergia-ellenes mozgalmak többek között Magyarország szuverenitását is veszélyeztetik, ugyanis az energiamix meghatározása nemzeti hatáskör.

PestiSracok facebook image

– szögezte le. Végül méltatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tevékenységét, például az ukrajnai válságban is tapasztalt racionális megközelítését, amely a további eszkaláció helyett segített a nukleáris katasztrófa megelőzésében. Hozzátette: a fegyveres konfliktust illetően a világ már a 25. órában jár, és ha minden így megy tovább, annak rendkívül súlyos következményei lesznek.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/KKM

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.