Pesti Srácok

Tényi István szerint jogellenes a pedagógussztrájk, a Belügyminisztériumhoz fordult

Tényi István szerint jogellenes a pedagógussztrájk, a Belügyminisztériumhoz fordult
20221003 Budapest -- Diákok tüntetnek a kirúgott tanáraikért, a Kölcsey Ferenc Ginmázium előtt. // fotó: Hatlaczki Balázs

A Belügyminisztériumhoz fordult a pedagógussztrájk ügyében Tényi István, aki szerint jogellenes a mai pedagógussztrájk. Indoklása szerint „egyes köznevelési intézményekben október 5-én egyáltalán nem, vagy korlátozott mértékben folyt nevelés, oktatás, illetve tanulók a nevelés-oktatás ideje alatt demonstráltak”, ezzel pedig bizonyos alapvető jogok és alkotmányos alapelvek is sérülhettek, így például az oktatáshoz való jog.

Az Alapvető Jogok Biztosának korábbi álláspontjával azonosulva az a meggyőződése Tényi Istvánnak, hogy a jogállam alapértékeinek tiszteletben tartása és tudatos felvállalása terén a lehető legszélesebb társadalmi egyetértésnek kell kialakulnia. Véleménye szerint az el nem vitatható demokratikus alapértékek között kiemelt jelentősége van a gyermeki jogok biztosításának; az állam működését át kell hatnia annak a követelménynek, hogy a döntések elsődleges szempontjának a gyermekek legjobb érdekének kell lennie. Szavai szerint a sztrájkhoz való jog a törvényben meghatározott követelmények maradéktalan betartása mellett gyakorolható, ilyen esetben élvez alkotmányos védelmet.

– vélekedik. Felidézte: az Alkotmánybíróság határozata kitér arra is, hogy a munkabeszüntetés mint az érdekérvényesítés eszköze jogintézményéből következően a „még elégséges szolgáltatás” és a munkáltató rendeltetésszerű működésének a fenntartása, vagy valamely közfeladatnak a zavartalan ellátása nem azonos fogalmak. A munkabeszüntetés a munkáltató rendeltetésszerű működésének a fenntartását akadályozza. A sztrájk munkajogi kategória, amelyet sem a munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló jogviszonyokra, sem a munkajogon kívüli jogviszonyokra nem lehet alkalmazni. A diákok megmozdulásai csak a köznevelési törvény, az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények, valamint az iskola belső szabályzatai keretén belül értelmezhetők. A diákok követeléseik kifejezésére a diákönkormányzatot vagy más diákegyesületet vehetik igénybe.

PestiSracok facebook image

– húzta alá beadványában, amelyben azt is kérte, hogy a minisztérium az ügyben forduljon az első fokon eljáró bírósághoz. Annak vizsgálatát kérte, hogy

  • 2022. évi október hó 05. napon ért-e tanulókat joghátrány?
  • Voltak-e olyan tanulók, akik a meghirdetett – álláspontom szerint jogellenes – megmozdulás okán nem élhettek tanuláshoz való jogukkal?
  • Milyen formában biztosított ügyeletet tanulók részére az oktatási intézmény a „polgári engedetlenség” ideje alatt?
  • Milyen formában/módon kommunikálta az intézmény az eseményt a szülők/tanárok/diákok felé?

Hozzátette: az ellenőrzés célja lehet feltárni azt is, hogy az adott tanítási napon elmaradt tanórát/tanórákat mikor és milyen formában pótolja be az intézmény.

Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.