Pesti Srácok

Varga Judit: ki kell mondanunk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követelünk

Varga Judit: ki kell mondanunk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követelünk

Október 23-án a magyar összetartozást is ünnepeljük, azt, hogy éljünk magyarként bárhol a világban, az 1956-osok bátorsága és hazaszeretete összeköt minket – jelentette ki az igazságügyi miniszter a New Jersey-beli magyarok ünnepi megemlékezésén Passaic városában vasárnap.

Varga Judit a Szent István Magyar Katolikus Templom szentmiséje után tartott ünnepségen hangsúlyozta, hogy akik elmenekültek és szétszéledtek a nagyvilágban, azok számára a templomok voltak a mentsvárak, ahol közösséggé tudtak kovácsolódni. Az erős közösségek korunk viharaiban is erős támaszai maradnak a nemzetnek – fogalmazott a miniszter. Emlékeztetett, hogy Passaic városának Szent István Római Katolikus Magyar Plébániája több száz magyart fogadott a forradalom után. Varga Judit beszédében arra is kitért, hogy a magyarokat a szabadságvágy mellett leginkább a békére való törekvés határozza meg, mert a keresztény szabadság eszméjének legfontosabb pillére a béke.

– mutatott rá. Kijelentette, hogy a Magyarország szomszédságában zajló fegyveres konfliktus miatt – a történelmi tapasztalatok alapján is – a magyarok azok, akik legőszintébben mondhatják ki: békét akarnak. A magyaroknak most mindenkinél higgadtabban és erélyesebben kell kitartaniuk álláspontjuk mellett, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban.

– tette hozzá, és hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, ugyanakkor a leghatározottabban ítéli el az orosz agressziót minden fórumon. A miniszter az ünnepség után Takács Szabolcs washingtoni magyar nagykövettel és Pásztor István New York-i magyar főkonzullal megkoszorúzta az 1987-ban felavatott 1956-os magyar szabadságharcos emlékművet Passaic város emlékparkjában.

Az ünnep előestéjén, New Yorkban a magyar főkonzulátuson rendezett eseményen Varga Judit többi között megemlékezett a közelmúltban elhunyt Wittner Máriáról, a szabadságharcosról és a megtorlás áldozatáról. Kijelentette, hogy Wittner Mária élete és a rendszerváltozás utáni szerepvállalása igazolta, törekedni kell arra, hogy 56′ szellemisége a mindennapok része maradjon. A főkonzulátus dísztermében az 1956-os forradalomról szóló fotókiállítás látható, és megtekinthető egy 1957. októberi meghívó, amelyen egy évvel a forradalom után a New Yorkban élő magyarokat várták megemlékezésre. Az 1956-os forradalom után az országból elmenekülők közül legtöbben, több mint 35 ezren az Egyesült Államokban telepedtek le.

Forrás: MTI/Facebook; Fotó: Facebook

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.