Pesti Srácok

Washington szankciókat szab ki a Salman Rushdie halálát követelő iráni szervezetre

Washington szankciókat szab ki a Salman Rushdie halálát követelő iráni szervezetre

Az Egyesült Államok szankciókat szab ki arra az iráni szervezetre, amely vérdíjat tűzött ki Salman Rushdie indiai születésű brit-amerikai íróra, akinek augusztusban törtek az életére – közölte az amerikai külügyminisztérium pénteken.

A 15 Khordad Alapítvány nevű, iráni székhelyű szervezet az amerikai külügyminisztérium Külföldi Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) szerint még 2012-ben 3,3 millió dolláros (mai árfolyamon 1,4 milliárd forintos) vérdíjat tűzött ki Rushdie fejére.

– közölte Antony Blinken külügyminiszter. A szankciók értelmében a szervezettől megvonták a hozzáférést az egyesült államokbeli minden tulajdonukhoz és pénzügyi forrásukhoz, valamint megtiltották a szervezet tagjainak és illetékeseinek, hogy belépjenek az országba. Az iráni külügyminisztérium tagadta Teherán érintettségét a szerző elleni támadásban.

PestiSracok facebook image

Salman Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah fatvát – iszlám vallás alapú halálos ítéletet – adott ki az író egy évvel korábban megjelent, Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. A szankciókkal sújtott szervezet is az ajatollah utasítására jött létre, még 1979-ben. Az üldözött író augusztus közepén egy New York-i pódiumbeszélgetésen vett részt, ahol egy fiatal férfi késsel támadt rá. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, ügynöke pedig a múlt héten közölte, hogy a támadás következtében Rushdie egyik szemére elvesztette látását és egyik keze is lebénult. Washington idén több ízben is szankciókkal sújtotta Iránt emberijogsértések miatt; legutóbb szeptemberben, a 22 éves Mahsza Amini halála végett szabtak ki pénzügyi szankciókat Teheránra. Amini múlt hónapban az iráni erkölcsrendészet őrizetében halt meg, miután letartóztatták, amiért nem viselte megfelelően a kötelező fejkendőt, a hidzsábot. A fiatal lány halála miatt tüntetéssorozat robbant ki egész Iránban.

Forrás: MTI; Fotó: New York Post

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)