Pesti Srácok

A Magyar Honvédség parancsnokával folytatott megbeszélést az államfő

A Magyar Honvédség parancsnokával folytatott megbeszélést az államfő

Novák Katalin köztársasági elnök, a honvédség főparancsnoka csütörtökön hivatalában fogadta Ruszin-Szendi Romulusz altábornagyot, a Magyar Honvédség parancsnokát és Béres János altábornagyot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatóját.

A mintegy egy órán át tartó megbeszélés után Ruszin-Szendi Romulusz a Sándor-palotában újságíróknak elmondta: jelentést tett a köztársasági elnöknek a Magyar Honvédség helyzetéről.

– mondta, hozzátéve: a Magyar Honvédségnél is folyamatosan monitorozzák, mi történik a világban, nemcsak keleten, mivel a Balkán is nagyon fontos Magyarország számára.

PestiSracok facebook image

– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy Magyarországot jelenleg közvetlen veszély nem fenyegeti. Ruszin-Szendi Romulusz kiemelte: a Magyar Honvédség dolga, hogy békét, biztonságos környezetet biztosítson a magyar embereknek, ezért a katonák jelen vannak az ország határainál is, és együttműködnek a rendőri erőkkel. Az önkéntes katonai szolgálatot vállalókról szólva emlékeztetett: októberben volt az eskütételük és most fejezték be alapkiképzésüket.

– jegyezte meg. Közölte: folyamatos a technikai fejlesztés a Magyar Honvédségnél, a szerződések aláírása után ütemezetten érkeznek a lövegek, a közelmúltban bemutatták az első Lynx harcjárművet, érkeznek a Gidrán harcjárművek, jövőre pedig a helikopterek. Megjegyezte: az állományt is fel kell készíteni ezeknek az új eszközöknek a használatára.

Kun Szabó István vezérőrnagy, az államfő főhadsegéde elmondta: a köztársasági elnök figyelemmel kíséri a világban történő eseményeket. Hozzátette: hagyományosan a Magyar Honvédség parancsnoka negyedévente tesz jelentést a köztársasági elnöknek, de ezeket a tájékoztatásokat Novák Katalin szándéka szerint a kialakult háborús helyzet és a balkáni feszültség miatt gyakrabban, kéthetente tartják majd.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)