Pesti Srácok

Az SZFE vezetősége kifogásolta, hogy nem hallgatta meg őket az EP küldöttsége

Az SZFE vezetősége kifogásolta, hogy nem hallgatta meg őket az EP küldöttsége

A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetősége kifogásolta, hogy nem hallgatta meg őket az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának delegációja budapesti látogatása során, így nem számolhattak be az intézmény működésével kapcsolatos pozitív fejleményekről – hangzott el az SZFE sajtótájékoztatóján pénteken Budapesten. A sajtótájékoztatón Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő emlékeztetett rá, hogy a delegáció két és fél napot töltött Budapesten.

Bocskor Andrea azt mondta: a delegáció programját látva szembetűnő volt az a kiegyensúlyozatlanság, ami egyes panelbeszélgetések során fennállt. Ezt az EP-képviselő szóvá is tette a bizottságnál, amire – mint mondta – az volt a válasz, hogy az egyensúly úgy jön létre, hogy a delegáció tagjai találkoznak kormányzati szereplőkkel is. Az EP-képviselő szerint "két nagy igazságtalanság lógott ki a programból", az egyik a médiapanel volt, amelyre csak balliberális médiumokat hívtak meg, konzervatív hírportál vagy újságíró nem kapott rá meghívást. Hozzátette: a délutáni akadémiai szereplőkkel, illetve művészekkel és civil szervezetekkel való találkozó során szembetűnő volt, hogy arra meghívták a FreeSZFE-t, viszont maga az SZFE vezetősége nem kapott rá meghívást. Így nem tudtak beszámolnia a modellváltás pozitív fejleményeiről, ezáltal csak prekoncepciói lehetnek a delegációnak.

– mondta. Vidnyánszky Attila a sajtóeseményen döbbenetesnek és egyoldalúnak nevezte a bizottság eljárását.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta az SZFE kuratóriumának elnöke. Kifogásolta, hogy a delegáció az alternatív színházi világból hívott meg szereplőket a találkozóra, amely a színházi szakma tizedét sem teszi ki, míg a magyar kőszínházi szakmából senki sem vehetett részt az eseményen. "Nyilván zavart volna az ottlétünk, mert a panaszáradat közepén elmondtuk volna azt, hogy sehol a környéken nincs ilyen fejlett színházi struktúra, mint Magyarországon"- tette hozzá.

– fogalmazott a kuratórium elnöke. Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott: szabályszerűség, rendezettség szempontjából olyan szintű előrelépés történt egy sor területen, amelyről most nem tudtak beszélni, ami nagyon fájó.

– mondta Rátóti Zoltán az SZFE rektora. Az átalakítás pozitív fejleményei között említette, hogy soha nem állt még az egyetem rendelkezésére annyi tanterem, mint amennyi jelenleg az intézmény területén található. Emellett kitért arra, hogy átlagosan több mint 16-szoros volt a túljelentkezés az intézménybe. A rektor cáfolta, hogy kirekesztőek lennének bárkivel, mint mondta, mindenkinek lehetőséget nyújtanak, mindenki számára elérhető, európai szintű egyetemet szeretnének létrehozni. Szarka Gábor kancellár úgy fogalmazott: "a bizottság tevékenysége rávilágított arra, hogyan működik a miáltalunk képviselt értékrenddel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés folyamatosan". Mint mondta, modellváltó egyetemként nem szorulnak a kormány védelmére, szakmai munkájukkal, fejlesztéseikkel kell bizonyítaniuk, hogy a modellváltás eredményes volt.

– hangsúlyozta. A kancellár szerint ez a helyzet azoknak a hallgatóknak és oktatóknak kellemetlen, akik bizalmat fektettek az egyetembe, végzik a szakmai munkát, de nem tudják a hangjukat hallatni. Ez hátrányos megkülönböztetés - mondta.

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Róka László

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.