Pesti Srácok

Belebukott a "kínai veszedelem" emlegetésébe a tajvani kormánypárt elnöke

Belebukott a "kínai veszedelem" emlegetésébe a tajvani kormánypárt elnöke

Caj Jing-ven tajvani elnök szombaton lemondott a kormányzó Demokratikus Haladás Pártja (DPP) vezetéséről, miután pártja több fontos helyen vereséget szenvedett a helyhatósági választáson. A választók Caj Jing-ven pártja helyett számos fontos körzetben inkább az ellenzéki Nemzeti Pártot (KMT) választották az önrendelkezési jogú szigetországban. A választásokon a Tajvanra igényt tartó Kína miatt érzett aggodalmak háttérbe szorultak a helyi kérdések mögött.

Caj a pártja kampánya során többször is beszélt arról, hogy ellenáll Kínának és megvédi Tajvant. A párt jelöltje, Csen Si-csung azonban, akinek végül nem sikerült megszereznie a tajpeji polgármesteri széket, csak néhányszor vetette fel a Kínai Kommunista Párt fenyegetését, de a csekély érdeklődés miatt inkább ő is a helyi témákkal kampányolt. Caj szombat este egy rövid beszédben ajánlotta fel lemondását, és egyúttal köszönetet mondott támogatóinak is. – mondta. Míg a nemzetközi megfigyelők és a kormánypárt a választásokat a Tajvan szomszédságában lévő, hosszú távú egzisztenciális fenyegetéssel próbálták összekapcsolni, sok helyi szakértő szerint Kínának ezúttal nem volt nagy szerepe. Tajvan fővárosában, Tajpejben, valamint Taojüanban, Tajcsungban és Új Tajpejben is a nacionalista párt jelöltjei nyerték a polgármesteri széket. A tajvaniak 13 megyében és kilenc városban választottak polgármestert, városi tanácstagokat és más helyi vezetőket. Volt egy népszavazás is a választójogi korhatár 20-ról 18 évre történő leszállításáról, amit a helyi média szerint a szavazók elutasítottak. Cseang Van-an, Tajpej új polgármestere szombat este nagyszabású gyűlésen jelentette be győzelmét.

– ígérte.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Pool/Central News Agency

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)