Pesti Srácok

Egyre csak fogynak a keresztények az angol és walesi lakosság körében

Egyre csak fogynak a keresztények az angol és walesi lakosság körében

Anglia és Wales lakosságának kevesebb mint a fele mondta magát kereszténynek a legutóbbi népszámláláson – közölte kedden a brit statisztikai hivatal (ONS). A rendszeres összeírások kezdete óta ez most fordult elő első ízben. A muszlimok és a vallástalanok száma nőtt, a hindu és zsidó közösség lélekszáma nem igazán változott.

A tavalyi népszámlálás adataira alapuló összesítés szerint az Angliában és Walesben élők csaknem mindegyike – 94 százalékuk, 56 millió ember – válaszolt arra a kérdésre, hogy mely vallási felekezethez tartozik. A 2011-ben tartott előző népszavazáson 92,9 százaléknyian – 52,1 millióan – fedték fel vallási hovatartozásukat.

Először fordul elő, hogy ennyire kevesen vallják magukat kereszténynek

Az ONS most elkészült összesítése szerint 2021-ben 27,5 millióan mondták kereszténynek magukat; ez a válaszadók 46,2 százaléka. A statisztikai hivatal kiemeli a keddi adatismertetésben, hogy az angliai és walesi népszavazások történetében most először nem érte el a vallásra vonatkozó kérdésre válaszolók felét azoknak az aránya, akik keresztényként jellemezték magukat. A tavalyi adat tíz év alatt 13,1 százalékpontos csökkenést jelent, a 2011-es népszavazáson ugyanis az angol és a walesi lakosság 59,3 százaléka – 33,3 millió ember – vallotta magát kereszténynek.

PestiSracok facebook image

A muszlimok és a vallástalanok száma nőtt, a zsidó lakosság száma alig változott

A második leggyakoribb válasz a "vallástalan" volt: a 2021-es népszavazáson 37,2 százalék – 22,2 millió válaszadó – mondta azt, hogy nem tartozik egyik vallási közösséghez sem. E lakossági csoport aránya tíz év alatt 12 százalékponttal bővült, 2011-ben ugyanis az angolok és a walesiek 25,2 százaléka – 14,1 millió állandó angliai és walesi lakos – válaszolta azt, hogy nem tartja magát vallásosnak. A magukat muszlimként jellemzők aránya 4,9 százalékról 6,5 százalékra, számuk 2,7 millióról 3,9 millióra emelkedett. Az angol és a walesi lakosság 1,7 százaléka – egymillió válaszadó – mondta azt tavaly, hogy a hindu közösség tagja. Tíz évvel korábban az ő arányuk 1,5 százalék, számuk 818 ezer volt. A zsidó lakosság aránya és lélekszáma alig változott: tavaly és 2011-ben is az angliai és a walesi lakosság 0,5 százaléka vallotta magát zsidónak. Tavaly 271 ezer, egy évtizeddel korábban 265 ezer válaszadó azonosította magát zsidóként.

Londonban, a vallási szempontból legösszetettebb angliai városban a lakosság 40,7 százaléka – 3,6 millió fővárosi lakos – mondta magát kereszténynek. A muszlimok aránya 15 százalékra emelkedett a tíz évvel korábbi 12,6 százalékról, a hinduké gyakorlatilag nem változott: 2011-ben 5, tavaly 5,1 százalék válaszolta, hogy a londoni hindu közösséghez tartozik.

Forrás: MTI; Fotó: AFP

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.