Pesti Srácok

Nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba a brit Munkáspárt vezetője

Nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az EU-ba a brit Munkáspárt vezetője

Nagy-Britannia a Munkáspárt kormányzása alatt sem lépne vissza az Európai Unióba - mondta vasárnap a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője.

Sir Keir Starmer - aki a Labour vezetői tisztségének betöltőjeként a párt miniszterelnök-jelöltje is - a BBC brit közszolgálati televízió skóciai adásának vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazáson az ország meghozta döntését, és Nagy-Britannia azóta ki is lépett az Európai Unióból.

A hat évvel ezelőtti referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, az átlagon belül azonban a skótok 62 százaléka a bennmaradásra voksolt. Skóciában 2014-ben - vagyis a brit EU-népszavazás előtt két évvel - népszavazást tartottak a függetlenné válásról is, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök sokszor hangoztatott véleménye szerint azonban a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból. Sturgeon többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az EU-ba.

PestiSracok facebook image

Keir Starmer azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: az EU-népszavazáson született döntés nyomán "nem indokolt" a visszatérés az Európai Unióba. A Munkáspárt vezetője szerint a feladat most az, hogy a konzervatív párti kormány által a brit kilépés (Brexit) feltételrendszeréről kötött megállapodásnál jobbat kell elérni az EU-val, és "működőképessé kell tenni" a Brexitet.

- mondta Starmer a BBC televízió vasárnapi interjúműsorában. A Munkáspárt vezetője a skót kormány által tervezett újabb skóciai függetlenségi népszavazásról kijelentette: nem hiszi, hogy a skót gazdaság növekedését elősegítené, ha határ emelkedne Skócia és Anglia közé. Az újabb skót függetlenségi népszavazást a konzervatív párti brit kormány is elveti.

A függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette skót kormány ezért keresetet nyújtott be a brit legfelsőbb bíróság elé, kérve annak megállapítását, hogy a skót parlament a brit kormány jóváhagyása nélkül is megalkothatja-e a függetlenségi referendumhoz szükséges törvényeket. Nicola Sturgeon az SNP nemrégiben tartott éves kongresszusán bejelentette, hogy ha a legfelsőbb bíróság megállapítja az edinburghi parlament hatáskörét a szükséges jogszabályok megalkotására, az újabb függetlenségi népszavazást 2023. október 19-én megtartják.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Peter Powell)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.