Pesti Srácok

Orbán Viktor is elbúcsúztatta Mészöly Kálmánt

Orbán Viktor is elbúcsúztatta Mészöly Kálmánt

Orbán Viktor is búcsút vett Mészöly Kálmán korábbi szövetségi kapitánytól, legendás játékostól. A Szőke Szikla, válogatott labdarúgó, edző, aki játékosként 61-szer ölthette magára a címeres mezt, szövetségi kapitányként pedig 1982-ben kivezette a válogatottat a világbajnokságra. 81 éves korában, 2022. november 21-én hunyt el.

– írta Magyarország miniszterelnöke.

PestiSracok facebook image

Mészöly Kálmán 1941. július 16-án Budapesten született. Már tizenegy évesen a III. Kerületi TTVE csapatában rúgta a labdát, 1959-ben igazolta le a Vasas SC. Az angyalföldi klubhoz visszavonulásáig, 1972-ig hű maradt, a csapat meghatározó tagjaként 279 bajnoki mérkőzésen lépett pályára. Minden idők egyik legjobb magyar középhátvédje 32 gólt szerzett, remekül fejelt, és általában ő rúgta a büntetőket is. A Vasassal négy bajnoki cím mellett (1961, 1962, 1965, 1966), három Közép-Európai Kupát (1962, 1965, 1970) nyert, 1962-ben idehaza az év labdarúgójává választották.

1961-ben lett a válogatott tagja, és 1971-ig 61-szer húzhatta magára a címeres mezt, a Vasas játékosai közül ezzel máig ő a csúcstartó. A nemzeti tizenegyben hat gólt szerzett, ebből négyet büntetőből, s háromszor volt Európa-válogatott. A Szőke Szikla becenévre hallgató védő két világbajnokságon vett részt, a válogatott 1962-ben Chilében és 1966-ban Angliában is a negyeddöntőig jutott.

Angliában a csoportmérkőzések során világszenzációt keltve 3-1-re legyőzték a kétszeres világbajnok Brazíliát. A harmadik gólt Mészöly vágta be tizenegyesből (a rádióriporter Szepesi György szerint a lövés előtt a csapatból senki sem mert odanézni), s a mérkőzést kiugrott válla miatt felkötött karral játszva fejezte be.

1964-ben részt vett a futball történetének második Európa-bajnokságán (hivatalosan Európai Nemzetek Kupája) Spanyolországban, ahol a bronzmérkőzésen 3-1-re verték Dániát. 1969-ben ő is ott volt Marseille-ben, a csehszlovákok ellen 4-1-re elvesztett pótselejtezőn, ami után a válogatott első alkalommal nem jutott ki a selejtezőből a világbajnokságra. A "magyar futball Mohácsa" után hangzottak el Mészöly szájából a keserű szavak: "a mi időnk lejárt..." Később azt mondta: úgy értette, hogy változtatni kell a szemléleten, az MLSZ vezetésén, de a sportvezetés szó szerint értette és a harmincon felüli játékosokat "öregnek" minősítette.

Visszavonulása után, 1972-től a másodosztályú Ganz-Mávag SE, majd a Budafoki MTE vezetőedzője lett, 1974-ben megszerezte a labdarúgó-szakedzői diplomát, 1982-ben pedig mesteredző lett. 1976-tól Békéscsabán dolgozott, 1978-80 között és 1983-84-ben a Vasas SC vezetőedzője volt, a csapattal 1980-ban bronzérmet szerzett a bajnokságban. 1985-ben a török válogatott szövetségi kapitánya, 1985-86-ban a Fenerbahce, 1986-ban az Altay Izmir vezetőedzője volt.

1988-ban, amikor a Zalaegerszegi TE szaktanácsadójaként dolgozott, egy bajnoki találkozó után bundagyanú miatt fél évre eltiltották a labdarúgástól. Ezután egy idényen át ismét a Vasas vezetőedzője volt. Az 1991-92-es idényben a szaúd-arábiai al-Ittihád, 1993-94-ben ismét a Vasas csapatánál edzősködött.

Szövetségi kapitányként összesen 61 mérkőzésen ült a kispadon. Először 1980-1983 között, amikor a nemzeti csapat irányításával első helyen jutott ki az 1982-es spanyolországi világbajnokságra, pedig a csoportban olyan erős riválisok szerepeltek, mint Anglia és Románia. A válogatott a vb-n első mérkőzésén 10-1 győzött Salvador ellen, máig ez a világbajnokságok történetének legnagyobb arányú sikere a Magyarország - Dél-Korea 1954-es 9-0-s diadallal együtt, és az egyetlen, amikor kétszámjegyű eredmény született.

Ezután azonban vereség következett Argentínától és döntetlen Belgiummal szemben, s a magyarok számára véget ért a torna. Mészöly Kálmán másodszor 1990-91-ben lett szövetségi kapitány, 18 mérkőzésen át vezette a nemzeti csapatot, de a svédországi Európa-bajnokságra nem sikerült kijutni. 1994-ben harmadik alkalommal is elvállalta a kapitányi posztot, de miután az angliai Eb-re nem jutott ki a csapat, 1996-ban lemondott.

1998-tól a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga társadalmi elnöke, majd szakmai igazgatója, 2007-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöki tanácsadója volt, 2011-ben klubtanácsadóként visszatért a Vasashoz. Szaktanácsadóként szerepet vállalt a 2012-es Eb megrendezéséért folytatott kampányban.

Mészöly Kálmánt 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki, ugyanabban az évben Pro Urbe díjat kapott. 2013-ban a Vasas életműdíjat adományozott neki, 2016-ban Csík Ferenc-díjat kapott, 2018 idén januárjában a Magyar Labdarúgó Szövetség életműdíját vehette át. 2014-ben jelent meg A Szőke Szikla című életrajzi regénye, amelyet Sinkovics Gáborral közösen írt.

Facebook, MTI. Fotó: Vasasfc.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.