Pesti Srácok

Szijjártó: Magyarország mentességet kaphat az olajársapka alól (Videó)

Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy az eddigi jelek szerint sikerült elérni, hogy Magyarország mentességet kapjon a tervezett európai uniós olajársapka alól, ami lényeges az ellátásbiztonság garantálásának szempontjából, de több veszélyes javaslat még az asztalon van.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek rendkívüli tanácsülését követő sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a javaslat a jelenlegi formájában nem vonatkozna sem a csővezetékes, sem pedig a tengeri szállításra, ha az a csővezetékes szállítás ellehetetlenülése miatt válik szükségessé, ami fontos az ukrajnai tranzit zavarai miatt. Kiemelte: ha nem így lenne, az az orosz szállítások visszaesésével, ezáltal pedig az árak emelkedésével járna. Szijjártó Péter ezután kitért az Európai Bizottság további javaslataira, amelyek szavai szerint ugyancsak veszélyeztetnék a kontinens energiabiztonságát.

Az elfogadásra váró földgázpiaci szolidaritási intézkedésekről úgy vélekedett, hogy azok újabb brüsszeli "hatalmi törekvést" jelentenek a tagállamok energiapolitikai szuverenitásának erodálása érdekében. Hozzátette: a résztvevők egy jelentős részének ellenállása miatt elmaradt a megállapodás a kérdésben. A miniszter üdvözölte, hogy hazánk munkájának is köszönhetően sikerült elérni az önkéntességet a közös földgázbeszerzési mechanizmus területén, így nem kell beszorulni "számunkra előnytelen" platformokba.

A javaslat kapcsán ugyanakkor kiemelt két elemet. Egyrészt azt, hogy ennek alapján a tagállamoknak hat héttel előre tájékoztatniuk kellene az Európai Bizottságot, ha földgázszállításról kívánnak tárgyalni, miközben a mostani válsághelyzetben gyors döntésekre van szükség. Ráadásul az érzékeny információk átadása – mint rámutatott – komoly érdeksérelemmel járna.

PestiSracok facebook image

– mondta. A másik kifogásolt elem az, miszerint veszélyhelyzetben a tagállamoknak, ha van elegendő betárolt földgázuk, akkor annak egy részét át kellene adniuk egyes, nehézségekkel szembenéző országoknak.

– közölte. Aláhúzta: mivel a tárolók feltöltésekor magasabb az ár, mint a kitárolásnál, így a javaslat megnyitná az utat a spekuláció előtt, így senki nem lenne abban érdekelt, hogy a betároláskor vásároljon, ami óriási ellátásbiztonsági kockázatot jelentene.

Szijjártó Péter tudatta, hogy megkezdték a tárgyalást a gázársapkáról is, azonban döntés nem született, ennek érdekében december 13-ra újabb rendkívüli tanácsülést hívtak össze. A javaslatot veszélyesnek, feleslegesnek és alkalmatlannak nevezte, mondván, hogy az "bizonyos árkörnyezetben okozhatja az Európába irányuló szállítások visszatartását vagy eltérítését más térségekbe", ráadásul nem is felel meg az Európai Tanács legutóbbi ülésén hozott döntésnek. Utóbbira példaként hozta fel, hogy az elfogadott zárónyilatkozat szerint az ársapka semmilyen módon nem érintheti a hosszú távú szerződéseket, márpedig ez esetben nem ez lenne a helyzet, ami a magyar kormány számára elfogadhatatlan.

– jelentette ki. Végül leszögezte: az energiaválságot a piacon lévő földgáz mennyiségének növelése oldaná meg, ehhez nem kellene kizárni egyetlen szállítót sem, viszont új forrásokat és tranzitútvonalakat kellene bevonni.

Hazugság, hogy Magyarország ne támogatná Ukrajnát

A háborúval és hazánk hozzáállásával kapcsolatos álhírekre reagálva Szijjártó Péter kijelentette: hazugság, hogy Magyarország bármikor is blokkolta volna azt, hogy az Európai Unió támogassa Ukrajna működőképességének fenntartását. A kormány pusztán az újabb közös hitelfelvételt ellenzi. A tárcavezető az EU-s energiaügyi miniszterek rendkívüli ülését követő sajtótájékoztatóján aláhúzta: a kormány világossá tette, hogy a tervezett 18 milliárd euró hazánkra eső részét kétoldalú alapon kész megadni Ukrajnának, de a közös hitelfelvételt valóban nem támogatja.

– mondta. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy nem a közös adósság jelenti az európai jövőt; ez ellentétes lenne a közösségi szerződésekkel és Magyarország víziójával egyaránt.

– tette hozzá. Mint közölte, a kijevi magyar nagykövet a nap folyamán tájékoztatja az ukrán külügyminisztériumot hazánk álláspontjáról, és kéri majd, hogy induljanak meg a tárgyalások a támogatások ügyében, azok konkrét formájáról.

Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasolt Ukrajna jövő évi finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

Forrás: MTI/Facebook; Fotó: Képernyőfotó

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.