Szijjártó: súlyos globális veszélyt jelent, ha nem kerekedik felül a józan ész a világpolitikában (Videó)
Nagy veszélyekkel jár a jelenlegi helyzet, hacsak nem kerekedik felül a józan ész, ezért újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat Kelet és Nyugat között, ennek fontosságát mutatja, hogy a hidegháború alatt több esetben is pusztán ezek segítségével sikerült elkerülni egy újabb világháborút - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a marokkói Tangerben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a MEDays Forum elnevezésű nemzetközi konferencia panelbeszélgetésén kiemelte, hogy Magyarország a "nagy csalódások éveként" tekint 2022-re, mivel "naiv illúziónak bizonyult azon legitim várakozásunk", hogy a koronavírus-járványt követően enyhülnek a nehézségek, ugyanis kitört a háború Ukrajnában. Felszólalásában mindenekelőtt a súlyos negatív hatásokról beszélt, amelyek világszerte érezhetők, de leginkább a közvetlen szomszédságban, így Magyarországon is. Leszögezte, hogy a konfliktus rendezése érdekében újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat.
Ha ezeket feladjuk, azzal feladjuk a béke reményét is
– mondta. Hozzátette, hogy a hidegháború ebből a szempontból jobb volt, mert akkor legalább működtek a legfontosabb kommunikációs csatornák, és csak ezek segítségével sikerült több esetben is elkerülni a közvetlen fegyveres konfliktust.
Mi, magyarok, tényleg próbáljuk fenntartani a párbeszédet Oroszországgal, de amikor így teszünk, akkor mindig tisztességtelen és heves támadások érnek bennünket. Putyin kémeinek, Oroszország szövetségeseinek, az európai egység megbontóinak neveznek bennünket pusztán azért, mert fenntartjuk a kommunikációs csatornákat
– fogalmazott. Szijjártó Péter a Frontvonalak: a hidegháborús szindrómák című panelen naivnak nevezte azokat, akik azt hiszik, hogy ez a háború véget érhet Ukrajna és Oroszország tárgyalásai nyomán, ugyanis elsősorban amerikai-orosz párbeszédre lenne szükség. Figyelmeztetett: mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció megelőzése érdekében, minthogy az könnyen a harmadik világháború kirobbanásához vezethetne. Kiemelte, a hidegháború borzalmas volt Közép-Európa számára, és a jelenlegi globális politikai helyzet is hasonló veszélyekkel jár, "hacsak nem kerekedik felül a józan ész és a békét akarók hangja nem lesz hangosabb".
Az üzenetünk a szomszédságból, hogy újra kell indítani a kommunikációs csatornákat, véget kell vetni a háborúnak, illetve hogy ne provokáljanak ki semmilyen eszkalációt a mi kárunkra
– jelentette ki. A miniszter arról is beszámolt, hogy hazánk, szomszédos államként, rendkívül érdekelt a békében, már csak azért is, mert egyre nagyobb gazdasági problémák sújtják Európát, és a helyzetet az "elhibázott szankciók" tovább súlyosbítják. A büntetőintézkedésekről úgy vélekedett, hogy azok nem váltották be az ígéreteket: a háború egyre brutálisabb, miközben az európai gazdaság válságba került. Rámutatott, hogy Magyarország semmiképp nem akar belesodródni a háborúba, ezért nemet mondott a fegyverszállításokra, és egyedüliként nem vesz részt az Európai Unió ukrajnai kiképző missziójában.
Természetesen ezért a két döntésünkért napi szinten súlyos támadásoknak vagyunk kitéve politikailag és a médiában
– sérelmezte. Az eszkaláció hangja sokkal hangosabb, mint a béke hangja, utóbbit jelenleg alig hallani". Komoly problémának nevezte, hogy jelenleg alig beszél valaki a békéről, ehelyett szinte mindenki olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek az eszkaláció kockázatával járnak. Sérelmezte emellett, hogy nincs közvetlen kommunikáció a szembenálló felek között, illetve hogy a multilaterális intézmények eddig nem voltak képesek platformot biztosítani a párbeszédre.
Csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy még a kifejezetten az ezért létrehozott ENSZ sem volt képes erre, ráadásul szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a nemzetközi intézmények többségét inkább a konfliktus mélyítésére használták fel. A miniszter kijelentette: "úgy gondolom, hogy ezen intézmények átpolitizálása súlyos hiba, a párbeszéd platformjainak ellehetetlenítése pedig gyakorlatilag bűn".
Az ENSZ-t nem a hasonlóan gondolkodó országok platformjaként hozták létre, hanem azért, hogy platformot teremtsenek olyan államok számára, amelyek akár háborúban vagy ellenséges viszonyban állnak egymással, hogy lehetőségük legyen egymással tárgyalni
– fogalmazott. Felszólalásában arra is kitért, hogy az ENSZ szeptemberi közgyűlésén ő volt az egyetlen európai külügyminiszter, aki találkozott orosz kollégájával, és ezért is súlyos támadások érték.
Ez rendkívül riasztó, azt mutatja, hogy komoly erők vannak világszerte, amelyek nem akarják újranyitni a kommunikációs csatornákat. Márpedig ha ezt nem tesszük meg, az azt jelenti, hogy még a reményét is feladjuk a békének
– vélekedett. A béketeremtés érdekében mielőbbi amerikai-orosz tárgyalásokat sürgetett, és hozzátette, hogy ezt a nemzetközi közösségnek is szorgalmaznia kellene. Ha az ENSZ nem képes erre, az felvetné a kérdést, hogy akkor mégis mire költik a működésére fordított rengeteg pénzt – mondta.
Forrás: MTI, Facebook; Fotó: Facebook
