Pesti Srácok

A 300 ezret is meghaladhatja jövőre a bérminimum

A 300 ezret is meghaladhatja jövőre a bérminimum

Két lépcsőben akár bruttó 300 ezer forint fölé emelkedhetne a bérminimum az év második félévétől – értesült az Index. A lap szerint az első emelkedés januárban jöhet, a bruttó összeg 12–13 százalékkal nőhet, majd egy újabb, júniusi emeléssel tovább növekedhet a bérminimum összege.

Az Index értesülései szerint új javaslat került terítékre a jövő évre vonatkozó minimálbér-tárgyalásokon, amelynek lényege, hogy jövőre két lépcsőben jelentősen megugorhat. Az első emelkedés januárban jöhet, a bruttó összeg 12–13 százalékkal nőhet, majd júniustól egy további emeléssel az összeg elérné a bruttó 300 ezer forintot a második félévre. A kétlépcsős emelésre azért kerülhet sor, mert a munkáltatók nem hajlanak az azonnali 15 százalékos emelésre. A lap szerint a kétlépcsős megoldás esetében azonban akár 17 százalékos emelésre is sor kerülhet jövőre.

A garantált bérminimum emelése azért jelentős tétel a vállalkozásoknak, mert rengetegen vannak, akiknek a bértorlódás miatt a magasabb kereseti kategóriákban is emelni kell a fizetésén. Minél jobban nő a bérminimum, annál több munkavállaló fizetésének emelésére kényszerülnek a cégek – írja a Napi.hu.

Az Index arról is írt, hogy a minimálbér emelésével számos szociális juttatás is emelkedne, mint például a kisgyermekesek ellátása vagy a táppénz. Ha a megállapodást aláírják a felek, akkor a minimálbér jövőre bruttó 235 ezer forint lehet, míg a garantált bérminimum januártól 293 800 forintra, júliustól pedig legalább 301 ezer forintra emelkedne.

PestiSracok facebook image

Forrás: index/napi, Fotó: Katona Vanda/Napi.hu

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.