Pesti Srácok

A Magyar Zene Háza tervezője kapta a Közmédia Év Embere Díjat

A Magyar Zene Háza tervezője kapta a Közmédia Év Embere Díjat

A magyar kulturális életre gyakorolt korszakalkotó munkássága elismeréseként idén a Magyar Zene Háza tervezőjét, Fudzsimoto Szú japán építészt választotta a közszolgálati média a Közmédia Év Emberének – közölte szerdán a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által 2020-ban, hagyományteremtő céllal létrehozott Közmédia Év Embere Díjat minden év végén olyan személynek ítélik oda, aki szakmai pályafutásával és életútjával maradandó értéket hozott létre, valamint nagy hatást gyakorolt az adott év eseményeire. Budapest egyik legújabb, emblematikus épületének, a Magyar Zene Házának megalkotója, Fudzsimoto Szú japán sztárépítész egy modern, a természet és az épített környezet összhangját megtestesítő épületet álmodott meg a zenének és a kultúrának. A létesítmény nemcsak megjelenésével vívja ki az elismerést, hanem funkcionális sokoldalúságával, gazdag kulturális programkínálatával is, hiszen otthont ad az előadóművészetnek, zenei programoknak, állandó és időszaki kiállításoknak, valamint az oktatásnak is.

Fudzsimoto Szú – a kortárs japán építészet egyik legkiemelkedőbb alakja – Hokkaidón született 1971-ben. A Tokiói Egyetem műszaki karán 1994-ben szerzett építészdiplomát, saját irodáját 2000-ben alapította Sou Fujimoto Architects néven. Az első, hazájában aratott sikereket külföldi megkeresések és feladatok követték. Másfél évtized alatt Japán első számú építészei közé került. Az Európában is otthonosan mozgó szakember légies, természet ihlette, inspiráló épületeiről világszerte híres.

PestiSracok facebook image

– tartalmazza a közlemény.

A harmadik alkalommal odaítélt Közmédia Év Embere díjat 2020-ban Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója vehette át; 2021-ben pedig Szilágyi Áron olimpiai, világ- és Európa-bajnok kardvívó kapta. Az elismerést Fudzsimoto Szú egy későbbi időpontban veszi át személyesen – közölték.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Tamás

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.