A szerb elnök a Koszovóban elfogott szerbek szabadon bocsátását követeli
A koholt vádak alapján elfogott ártatlan szerbek szabadon engedését követelte Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök hétfői, belgrádi sajtótájékoztatóján. Emellett arra kérte a koszovói rendőrséget, hogy ne lépjenek Észak-Koszovó területére állig felfegyverkezett rendőrök, mert megzavarják a lakosság békéjét. Egyben a helyi szerbeket arra szólította fel: ne támadjanak a nemzetközi békefenntartókra, mert nem szabad alapot adni arra, hogy esetleg a koszovói szerbeket kiáltsák ki bűnösnek a fennálló feszültségek miatt.
Koszovó északi, többségében szerbek lakta részén az utóbbi napokban lövések és robbanások hallatszottak, a helyi szerbek barikádokat építettek, és elzárták a Koszovó és Szerbia közötti határátkelőhelyekhez vezető utakat. Így tiltakoznak az ellen, hogy a koszovói fegyveres erők a napokban többször is járőröztek a szerbek lakta térségben. Egy koszovói albán rendőrre rálőttek, másokat megtámadtak. Több embert is elfogtak, akiket a rendőrök elleni támadásokkal gyanúsítanak.
Koszovóban hónapok óta feszült a helyzet. November elején az Észak-Koszovóban élő szerb kisebbség tagjai úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből, tiltakozásul amiatt, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni. Csaknem 600 szerb lépett ki a koszovói rendőrség kötelékéből, miután a pristinai belügyminiszter felfüggesztette az egyik helyi szerb rendőrségi vezetőt, aki bejelentette, hogy a rendőrség szerb tagjai nem hajtják végre azt az utasítást, amely szerint előbb figyelmeztetniük, majd büntetniük is kell az autósokat, akik nem cserélik le gépkocsijuk rendszámtábláját. A szerb nemzetiségű rendőrök mellett bírák, ügyészek és hivatalnokok is tüntetőleg kivonultak a munkahelyükről. A megüresedett tisztségek betöltése érdekében december 18-án előrehozott választást tartottak volna a többségében szerbek lakta önkormányzatokban. A legutóbbi összetűzések éppen akkor alakultak ki a térségben, amikor a választási bizottság tagjai a voksolás előkészítése céljából az érintett önkormányzatokba látogattak, ám nem egyedül érkeztek: a pristinai vezetés fegyveres rendőröket küldött velük. Míg a szerbek szerint ez a nemzetközi megállapodások megsértését jelenti, az albánok azt állítják, hogy csupán a rend fenntartása érdekében kellett rendőröket küldeni a többségében szerbek lakta településekre. A kialakult helyzet miatt a koszovói elnök a voksolást bizonytalan időre elhalasztotta.
A feszültségek közepette Észak-Koszovóban hétfőn nem nyitottak ki az iskolák, az üzletek és a vendéglátóhelyek. A helyi szerbek képviselői, és Belgrád szerint is veszélybe került a koszovói szerbek biztonsága, ezért Szerbia arra kérte a NATO békefenntartóit, engedélyezzék számára szerb katonák és rendőrök Koszovóba telepítését. Aleksandar Vučić hétfőn megismételte korábbi kijelentését, miszerint kételkedik abban, hogy Belgrád megkapja az engedélyt, a fennálló helyzet miatt azonban mindenképpen el kellett küldeni ezt a kérést.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a közösségi médiában reagált a barikádállításra. Miután véleménye szerint a rendszámtáblák ügyében megoldás született, és a tervezett választást is elhalasztották, "a bűnbandáknak Koszovó északi részén a legcsekélyebb alapjuk sincs arra, hogy barikádokat emeljenek, és erőszakos támadást hajtsanak végre a koszovói rendőrség ellen". Kurti emellett kilátásba helyezte, hogy amennyiben Szerbia katonákat küld a térségbe, akkor Koszovó határozottan meg fogja védeni magát.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül ötvenezren laknak az ország más részein is, szórványban.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
