Pesti Srácok

Svédország kiadta Törökországnak a Kurdisztáni Munkáspárt egyik tagját

Svédország kiadta Törökországnak a Kurdisztáni Munkáspárt egyik tagját

Az Anadolu török hírügynökség jelentése szerint Svédország kiadta pénteken Törökországnak a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár kurd szervezet egyik tagját. Mahmut Tat 2015-ben kért menedékjogot Svédországban, miután Törökországban hat évi és tíz hónapi börtönbüntetésre ítélték a PKK-val való kapcsolata miatt. Az Anadolu jelentése szerint a menedékkérelmét elutasították.

A TRT török állami televízió jelentése szerint Tatot pénteki isztambuli megérkezése után után őrizetbe vették, majd a szombati bírósági kihallgatás után börtönbe szállították szintén Isztambulban.

Svédország és Finnország májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz Ukrajna Oroszország általi megtámadása miatt, de Törökország kifogásolta a felvételüket arra hivatkozva, hogy Svédország és – és kisebb mértékben – Finnország a Törökország és az Európai Unió által terrorszervezetnek tartott PPK és más csoportok tagjainak ad menedéket. Ankara követeli továbbá Fethullah Gülennek, az Egyesült Államokban élő hitszónoknak a kiadatását, akit Ankara a 2016. évi, Recep Tayyip Erdoğan török elnök elleni puccskísérlet megszervezésével vádol. Stockholm és Helsinki tagadja, hogy fegyvereseknek adna menedéket, de megígérte, hogy együttműködik Törökországgal, és feloldja a szíriai török hadműveletek miatt elrendelt fegyverembargót. A NATO konszenzussal hozza meg döntéseit, így a két ország felvételéhez szükség van mind a harminc tagállam támogatására. Csak Törökország ellenzi a felvételüket. A nemrégiben hivatalba lépett új svéd kormány nyitottabb a tárgyalásokra, és Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter a héten úgy ítélte meg, hogy a két ország "kedvező lépéseket" tett.

PestiSracok facebook image

– mondta Çavuşoğlu Bukarestben, a NATO külügyminiszteri értekezletének szünetében tartott sajtóértekezletén.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)