Pesti Srácok

A Katar-gate-ről is tárgyalt Marokkóban az EU külügyi főképviselője

A Katar-gate-ről is tárgyalt Marokkóban az EU külügyi főképviselője

Az európai uniós korrupciós botrányról is tárgyalt kétnapos marokkói látogatásának első napján, csütörtökön Josep Borrell uniós külügyi főképviselő Nászer Burita marokkói külügyminiszterrel Rabatban. Közös sajtónyilatkozatukkor Nászer Burita kifogásolta, hogy az unió és Marokkó kapcsolatát folyamatosan támadják.

– fogalmazott a külügyminiszter. Josep Borrell – aki régebben az Európai Parlament (EP) elnöke is volt – hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell várni a korrupciós ügyben folyamatban lévő nyomozás eredményét, de addig is "mindenkitől teljes együttműködést várnak el", majd hozzátette:

PestiSracok facebook image

A belga nyomozó hatóságok a múlt hónapban vádolták meg és tartóztatták le Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselőt, aki – mint akkor írták – kenőpénz ellenében "hajlandó volt közbenjárni és felhasználni politikai kapcsolatait az Európai Parlament előtt Marokkó és Katar számára előnyös ügyletek megkötése céljából". A botrány kirobbanása óta négy embert tartóztattak le és helyeztek előzetes letartóztatásba korrupciós vádakkal, köztük Eva Kailit, az Európai Parlament korábbi alelnökét és magát Panzerit, a vesztegetési hálózat feltételezett vezetőjét, a Harcolj a büntetlenség ellen (Fight Impunity) nevű brüsszeli székhelyű civil szervezet (NGO) vezetőjét. A kétórás rabati megbeszélést követő sajtótájékoztatón sem Josep Borrell, sem Nászer Burita nem fogadott kérdéseket az újságíróktól.

Amíg Katar eddig minden vádat tagadott, Marokkó egyáltalán nem reagált nyilvánosan azokra a vádakra, amelyek a belga letartóztatási parancsokban olvashatóak. A leirat szerint Marokkó varsói nagykövete lehetett az a közvetítő szereplő, aki eljuttatta Panzeriékhez a vesztegetési "ajándékokat". Azíz Ahannús marokkói kormányfő nemrégiben feljelentést nyújtott be José Bové volt francia EP-képviselő ellen rágalmazás miatt. Bové ugyanis megvádolta azzal, hogy megpróbálta megvesztegetni őt a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások során, amikor a francia képviselő tagja volt az EP külkereskedelmi bizottságának. Azíz Ahannús csütörtökön közleményt adott ki, amelyben kiemelte, hogy "Marokkó az unió egyik legfőbb gazdasági és kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen". Emlékeztetett arra, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2021-ben meghaladta a 45 milliárd eurót.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Dzsalal Morsidi

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.