Pesti Srácok

ENSZ, EU, NATO... – Koszovó 2023-ban több nemzetközi szervezethez is csatlakozna

ENSZ, EU, NATO... – Koszovó 2023-ban több nemzetközi szervezethez is csatlakozna

Ambiciózus tervekkel vágott neki Koszovó a 2023-as évnek, ebben az esztendőben ugyanis szeretne csatlakozni az UNESCO-hoz, a NATO Partnerség a békéért programjához, az Európa Tanácshoz, és reméli, hogy a december közepén átadott uniós csatlakozási kérelme is pozitív elbírálást kap – írta kedden a Kosovo Online című észak-koszovói, szerb nyelven tudósító hírportál.

Hajrulla Ceku koszovói művelődési, ifjúsági és sportminiszter decemberben jelentette be, hogy Koszovó 2023 őszén beadja csatlakozási kérelmét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez. Pristina 2015-ben már megpróbált csatlakozni az UNESCO-hoz, akkor azonban felvételét nem támogatta elegendő tagország. Darko Tanaskovic, Szerbia egykori UNESCO-nagykövete szerint Koszovónak most sincs több esélye a felvételre, mint nyolc évvel ezelőtt, Pristina viszont úgy érzi, most több nemzetközi szervezetet is a felvételi kérelmével kell "bombáznia", hogy megerősítse nemzetközi helyzetét.

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el. Míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, többek között Oroszország, Kína, India és öt európai uniós tagállam – Spanyolország, Ciprus, Görögország, Románia és Szlovákia – ezt kétségbe vonja. A szerb külügyminisztérium egyre többször jelenti be, hogy egy-egy ország visszavonta Koszovó függetlenségének elismerését.

Donika Gërvalla-Schwarz koszovói külügyminiszter a múlt hónapban jelentette be, hogy Pristina az idei év végén csatlakozik a NATO Partnerség a békéért programjához. A Kosovo Online viszont arra emlékeztetett, hogy a NATO 30 szövetségeséből négy állandó tag nem ismerte el Pristina függetlenségét, így egyáltalán nem biztos, hogy sikerül is belépnie. A NATO meghívhat egy-egy országot a Partnerség a békéért programba, ugyanakkor bizonyos feltételeket is szabhat a felvételért cserébe – hangsúlyozta Suzana Grubjesic, a szerb külügyi intézet vezetője. Egy ország felvételéhez azonban konszenzusra van szükség, és több ország sem ismeri el Koszovó függetlenségét – emlékeztetett.

PestiSracok facebook image

Koszovó 2022 májusában adta be csatlakozási kérelmét az Európa Tanácshoz – emlékeztetett a Kosovo Online. Kreshnik Ahmeti külügyminiszter-helyettes akkor arról beszélt, hogy többen is megerősítették: biztosított a felvételhez szükséges szavazatszám. Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének az alelnöke a Kosovo Online-nak viszont arról beszélt: esélytelennek tartja, hogy Koszovó 2023-ban az Európa Tanács tagja legyen. Véleménye szerint minden attól függ, hogy például Albánia vagy Németország mennyire akarja erőltetni a kérdés napirendre kerülését, azonban számos ország még mindig úgy véli, hogy ennek nem jött el az ideje, főleg, hogy most háború dúl Ukrajnában, ami sokkal fontosabb kérdés.

Koszovó december 15-én nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét, és reményei szerint akár már az idén megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Erre azonban kevés az esély, eddig ugyanis csak a stabilizációs és társulási megállapodást írta alá Brüsszel és Pristina, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Bojan Slavkovic

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.