Pesti Srácok

Felravatalozták XVI. Benedeket a római Szent Péter-bazilikában

Felravatalozták XVI. Benedeket a római Szent Péter-bazilikában

Felravatalozták XVI. Benedek nyugalmazott pápát a római Szent Péter-székesegyházban hétfő reggel. Az óév utolsó napján 95 évesen elhunyt pápa ravatalát 9 órakor nyitották meg a hívek előtt, akik közül sokan hajnal óta várakoznak hosszú sorban a bazilika előtt, hogy búcsút vehessenek a katolikus egyház korábbi vezetőjétől. XVI. Benedek temetésére csütörtökön kerül sor.

A bazilika kapui hétfőn este hétig, kedden és szerdán pedig reggel hattól este hatig lesznek nyitva a tömeg előtt. A belépés ingyenes, és nem kell jegyet váltani hozzá – tájékoztatott a Vatikán, amely fokozott biztonsági óvintézkedésekkel készült a következő napokra. Biztonsági tisztségviselők elmondták, hogy legalább 25 ezer gyászolót várnak hétfőn. XVI. Benedek holtteste eddig a Vatikánvárosban található Mater Ecclesiae-kolostor magánkápolnájában feküdt, ahol 2013 óta élt. Holttestét hétfő hajnalban szállították át a katolikus egyház központjának számító Szent Péter-bazilikába. A Vatikán vasárnap tette közzé az első fotókat XVI. Benedek, polgári nevén Joseph Ratzinger holttestéről. A képeken bíborvörös pápai gyászviseletben, fehér, aranyszegélyes püspöksüveggel (mitrával), kezében rózsafüzérrel látható.

Ferenc pápa újévi miséjében "az evangélium és az egyház hűséges szolgájaként" jellemezte XVI. Benedeket, aki 2005-től 2013-as lemondásáig vezette a római katolikus egyházat. Az emeritus pápa 2022. december 31-én, 9 óra 34 perckor hunyt el a vatikáni Mater Ecclesiae-kolostorban. Január 5-én, csütörtökön helyezik örök nyugalomra a Szent Péter-bazilika kriptájában, abban a pápai sírhelyben, ahol korábban XXIII. János pápa, 2005 és 2011 között pedig II. János Pál nyugodott. Utóbbinak hamvait szentté avatása után a bazilikába helyezték át.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Vatikáni média

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)