Orbán Viktor: A veszélyek korába léptünk
Budapest, 2022. december 21.
Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2022. december 21-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
A járvány után a háborúval és a nyomában járó gazdasági és energiaválsággal kell megküzdenünk – írta Orbán Viktor közösségi oldalán az év első kormányüléséről. A miniszterelnök szerint azonban nagy céljainkat ebben a helyzetben sem adjuk fel. Ismertette: rezsivédelmi költségvetést fogadtak el, megvédik a családokat, és kijelentette, hogy elkerüljük az európai recessziót. Az ehhez szükséges stratégiáról pedig karácsonykor beszélt a miniszterelnök.
Az elkövetkezendő időszak stratégiájáról, amely vélhetően az új év – és amint a kormányfő fogalmazott, új korszak – első kormányülésének középpontjában áll, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján fejtette ki nézeteit a miniszterelnök, amelyet Orbán Balázs összegzett.
Mára egyértelművé vált, hogy a következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el
– írja Orbán Balázs. Hozzátette: a feladat nem egyszerű, sőt, olyan feladat, amelyet Magyarországnak menetből kell teljesítenie, különben a kitörés feltételei elpárolognak, az időablak bezárul.
További nehézségeket – vagy éppen lehetőséget – jelent hazánknak, hogy mindezt a fejlődési pályát egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia. Az új rend kontúrjai még csak most alakulnak, de egy dolog bizonyos: ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesésével, ennek következményeként pedig akár Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget. Mindez alapvető kihívás elé állítja az intenzív felzárkózó pályára álló hazánkat
– fejtette ki.
VÁLASZT JELENTHET VÁLASZT AZ ÖSSZEKAPCSOLTSÁGON ALAPULÓ MODELL
Orbán Balázs arról is ír, hogy a jelenlegi globalizációs modell a Szovjetunió bukása után jött létre. Alapja egy unipoláris, az Egyesült Államok vezette világrend volt, amely alapvetően neoliberális elvek mentén szervezte meg magát. Ennek lényege, hogy a piaci szereplők spontán, saját belátásuk szerint, állami ellenőrzéstől mentesen létesíthettek üzleti kapcsolatokat a világ bármelyik pontjával. A szabályozatlanság, az állami kontroll hiánya kiiktatta azokat a biztonsági mechanizmusokat, amelyek képesek csillapítani az esetleges káros hatásokat. Emellett a neoliberális doktrína az ipari termelés helyett a szolgáltatói szektor fontosságát, illetve a profitabilitást helyezte a középpontba. Így egy-két évtized alatt leépült számos nyugati ország hagyományosan fejlett ipari kapacitása.
Ennek ellenére 2008-ban még kevesen ismerték fel, hogy a neoliberális gazdasági és politikai világrend jutott válságba, és sokan úgy vélték: ez is csak egy a nyugati típusú berendezkedés időszakos gazdasági visszaesései közül. A magyar jobboldal viszont már akkor is úgy látta, hogy többről van szó: az egész világrend átalakul. A 2010-es évek eseményei, a migráció, a brexit, illetve Donald Trump győzelme megmutatták, hogy a neoliberális világrend nem működik olyan jól, mint korábban, ezért egyre inkább veszít legitimációjából. A 2020-as évben kirobbanó világjárvány pedig ismét napfényre hozta a neoliberális világrend sérülékenységét. A pontot az i-re a 2022-ben kitörő ukrán–orosz háború tette fel, amely egyértelművé tette, a jelenlegi nyugatközpontúság nem tartható fenn, mivel a Nyugat kihívói megerősödtek, nem kis részben épp a liberalizált kereskedelem és gazdaság miatt
– írja a miniszterelnök politikai igazgatója.
A NYUGAT VÁLASZA: TÖMBÖSÖDÉS
A világrend válságára adott válaszként – azért, hogy dominanciáját legalább részlegesen megőrizze – a továbbra is az USA által vezetett Nyugat fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait. Ezt nevezik nyugati terminológiával decouplingnak, azaz szétkapcsolásnak.
Úgy tűnik, ismét létrejönnek a hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok. Az így kialakuló világrend hálózatelméleti szempontból egymás mellett létező, hierarchikus hálózatok rendszereként írható le. Egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik. Ezek képezik a blokkok centrumát, az egyes, a centrumok alá tartozó, csomópontként értelmezett országoknak pedig csak a periféria szerepe jut
– fejti ki Orbán Balázs, aki szerint ez a teljes Európai Unió, de különösen annak perifériaállamai számára kifejezetten rossz hír, mert egy ilyen rendszerben a központ nemcsak a blokkok feletti kapcsolatokat képes ellenőrizni, hanem magához vonzza az erőforrások elosztásának feladatát is.
Hazánknak kifejezetten rossz tapasztalatai vannak a blokkosodással, ez a jelenség ugyanis eddig mindig egyet jelentett az eljelentéktelenedéssel. Így volt ez a török hódoltság alatt, amikor a keresztény és az iszlám világ ütközőzónája voltunk, később a Habsburg Birodalom idején, amikor a birodalom iparosodott régiói alá voltunk vetve, majd a Szovjetunió uralta keleti blokkban is partvonalra szorultunk
– teszi hozzá.
A magyar felzárkózási stratégia nulladik lépése egy olyan országspecifikus globalizációs logika kidolgozása, amelyben felülírja a negatív hatásokat. Az összekapcsolt gazdaságra épülő modell kínál megoldást erre a problémára. Nem decouplingra, hanem connectivityre, azaz nem szét-, hanem összekapcsolásra van szükség. A kapcsolatok szétvágása helyett az összeköttetések fokozása az érdekünk, ugyanis ez következik Magyarország történelméből, földrajzi helyzetéből és kulturális adottságaiból. Nem véletlen, hogy olyan gondolkodók, mint Széchenyi István vagy Teleki Pál, a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták felemelkedésünk kulcsát. Minden, ami ezzel ellentétes, számottevő problémát okoz nekünk. Ilyen a háború és a gazdasági szankciók is, mert járhatatlanná teszik a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi útvonalakat
– fejtette ki. Ezzel kapcsolatban azt is elmondta: az összekapcsolt gazdasági modell előnye, hogy egyszerre képes kezelni a fenti problémákat, ráadásul az alkalmazása egybeesik Magyarország gazdasági érdekeivel és geopolitikai céljaival, egyben alternatívát kínál mind a neoliberális, mind a nemzetközi blokkokon alapuló globalizációs modellel szemben.
Egy ilyen modellben nem kell tartani a marginalizálódás veszélyeitől, hiszen egy állam maga is kialakíthat kapcsolatokat egy másik gazdasági szereplővel, a kezdeményezések nem csak a hierarchia csúcsán lévő blokkvezetők felől érkezhetnek. Az állam egyúttal kontrollt is gyakorol a kapcsolatok felett. Így egy összekapcsoltságon alapuló gazdasági modell növeli az ország ellenálló képességét; növeli a befektetések megtérülési rátáját és általában a gazdaság termelékenységét; támogatja a klaszterek létrejöttét; valamint kifejezetten alkalmas kitörési stratégiának, mivel a kapcsolatok számának növekedése egyre inkább felértékeli az adott ország gazdasági szerepét
– írja. Kiemelte: az új gazdaságstratégiai modell megteremtéséhez Magyarország jó adottságokkal rendelkezik.
Ez tehát Magyarország stratégiája a mostani évtized megnyerésére. A stratégia létezik, kigondolt, módszeres megvalósítása zajlik. Minden adva van, hogy kiaknázzuk a benne rejlő lehetőségeket. A feladat nem kicsi, a pálya is talán nehezebb, mint eddig volt. Mi azonban mind abban hiszünk, hogy hazánk nagy dolgokra hivatott ország, és történelmi lehetőség kapujában állunk. A siker pedig csak rajtunk múlik. Munkára fel!
– zárja sorait Orbán Balázs.
A teljes írás ITT olvasható.
Forrás: Orbán Viktor Facebook-oldala, Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
