Pesti Srácok

Sikeresen startolt az első magyar szuperszonikus rakéta, amit a BME diákjai építettek meg

Sikeresen startolt az első magyar szuperszonikus rakéta, amit a BME diákjai építettek meg

Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön – közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A rakéta repülés közben két tudományos kísérletet végzett: egy élő csontsejtekkel végzett orvosbiológiai, valamit egy, a Föld mágnesességét mérő légkörfizikai kísérlet kapott helyet az eszközön – áll a közleményben.

A BME Aerospace csapata 2021 szeptemberében azért alakult, hogy egyetemi hallgatók és a legnevesebb magyar szakemberek tudását ötvözve szuperszonikus, szuborbitális, azaz a hangsebességnél több mint kétszer gyorsabban repülő, Föld körüli pályára nem kerülő rakétát tervezzenek és szereljenek össze – emlékeztet a közlemény. Az Aether–S nevű, oktatási célú kutatórakéta tesztfelbocsátására – a szükséges engedélyek megléte és az óvintézkedések betartása mellett – csütörtökön 16:05 perckor a Magyar Honvédség Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság 0-ponti lőterén került sor. A rakétát saját fejlesztésű számítógépes és kommunikációs rendszer működtette, a tartalékrendszert pedig kereskedelemben kapható eszközökből állította össze a csapat.

Az NMHH tájékoztatása szerint a csapattagok a megalakulástól a versenyig 16 ezer munkaórát töltöttek a projekt megvalósításával. 2022 augusztus közepéig a fejlesztés és a laboratóriumi tesztek zajlottak, majd ősszel az összeszerelés követte ezeket. A mostanra már csaknem 30 fős hallgatói csapat tagjai között egyaránt szerepel villamosmérnök, mérnökinformatikus, jármű-, gépész- és mechatronikai mérnök, orvos, csillagász, geofizikus, közgazdász, jogász és grafikus. Az egy héttel korábban, a BME Q-épületének aulájában megtartott projektbemutató rendezvény díszvendége Farkas Bertalan kutatóűrhajós volt, Besenyei Péter műrepülő világbajnok pedig személyesen tekintette meg a sikeres tesztfelbocsátást.

A projekt megvalósítását a hazai légi- és űripar képviselői – egyetemek, kutatóintézetek, cégek és állami szereplők – széles körűen segítették. A BME Aerospace Team fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a KÉSZ Csoport, a Valkyr Informatikai Kft., a Lufthansa Systems Hungária Kft., az Aviation Business Solutions Broker Services AG, Szűcs József egyéni vállalkozó, a GépForg 2000 Kft., a Varinex Informatikai Zrt., valamint a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. voltak – áll a közleményben. A BME Aerospace Team távlati célja a rakétasport hazai meghonosítása, valamint a rakétatudomány iránt érdeklődő hallgatók következő generációjának előkészítése.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.