Szijjártó Péter: nemcsak nekünk, hanem az Európai Uniónak is fel kell lépnie a magyarokat ért támadás ellen! (videó)
Brüsszelből, az európai uniós külügyminiszterek tanácsüléséről jelentkezett Szijjártó Péter, aki a mai nap legfontosabb témáját ismertette, vagyis az Ukrajnában zajló háborút és az arra adandó újabb európai válaszokat. A tárcavezető a magyarokat ért támadást elfogadhatatlannak nevezte és felszólította az Európai Uniót arra, hogy lépjen fel a koncentrált, súlyos vegzálás miatt. A külgazdasági és külügyminiszter a paksi atomerőmű bővítéséről és a szankciós politikáról is beszélt.
"Úgy látom, hogy hiába kezdődött új esztendő, a háborús attitűd nem változik, és ugyanaz a háborús hangulat uralkodik a külügyminiszteri tanácsülésen, mint volt az sajnos a tavalyi esztendőben is." – vélekedett Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter közösségi oldalán megosztott videós üzenetében. A tárcavezető szerint "a háború ilyen-olyan kimeneteleiről sokkal több szó esik, mint magáról a békéről." Hozzátette: természetesen az ülésen szóba került az a vita is, amely nagyrészt a nyilvánosság előtt zajlott az elmúlt napokban arról, hogy melyik ország hajlandó milyen fegyvereket, tankokat szállítani vagy hozzájárulni más országok szállításaihoz. Úgy fogalmazott:
Én azt gondolom, hogy mi magyarok a saját tapasztalatainkból fakadóan szolidaritást és tudunk vállalni és szimpátiát tudunk tanúsítani azokkal szemben, akiket a nyilvánosság előtt tisztességtelen vádak és kritikák érnek, bármilyen kérdésről is legyen szó, mivel egyetlen egy európai ország, mivel egyetlen egy európai nemzet sem tehető felelőssé a háborúért, ezért indokolatlan elvárásokat támasztani egymással szemben, vagy indokolatlan terheket helyezni egymás vállára, szerintem nem helyes és nem is sportszerű.
Hozzátette:
A főképviselő, Joseph Borrell két pénzügyi kérdést is előterjesztett. Egyrészt, hogy az európai békekeretből újabb 500 millió eurót csoportosítson az Európai Unió át arra a célra, hogy Ukrajnában történő fegyverszállítások utólagos finanszírozását lehessen elvégezni, másrészt pedig, hogy 45 millió eurónyi összeggel járuljon hozzá az Európai Unió korábban elindított ukrán katonákat kiképző misszió működéséhez. Mi, a mi álláspontunk egyértelmű, béke kell, béke kell minél előbb. Szomszédos országként ennek az igénynek a súlyát, azt hiszem, hogy a saját bőrünkön érezzük, akkor az is pontosan látszik, hogy minél távolabb helyezkedik el valaki földrajzilag Ukrajnától, annál kevésbé érzi talán a háború hatásait közvetlenül és ennél fogva talán annál kevésbé van jelen az elkötelezettség a béke mielőbbi megteremtése érdekében.
Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is:
Mi magyarok közvetlen szomszédként, Ukrajna közvetlen szomszédjaként a saját bőrünkön tapasztaljuk a háború azonnali és súlyos hatásait, ezért is alapvetően a béketeremtésre és a békekötés lehetőségeinek megteremtésére koncentrálunk. Ellentétes az érdekeinkkel minden olyan döntés, amely a háború meghosszabbításához, vagy potenciális eszkalációjához, továbbterjedéséhez vezethet, ezért nem tartjuk helyesnek, nem tartjuk jó ötletnek a fegyverszállítások fokozását, ugyanakkor nem akadályozzuk az Európai Unió erre vonatkozó döntésének végrehajtását.
A tárcavezető azt is mondta, hogy segítséget is kért a kollégáktól.
A helyzet az az, hogy az elmúlt hetekben egy koncentrált és súlyos támadás zajlik a magyar nemzeti közösséggel szemben Ukrajna nyugati felében. Az a tény, hogy magyar nemzetiségű iskolaigazgatókat, pedagógusokat rúgnak ki hirtelen nagy számban mindenfajta indokolás nélkül. Az a tény, hogy a magyar nemzetiségi intézeteket arra kötelezik, hogy a magyar nemzeti jelképeiket távolítsák el, ezek mind-mind egy súlyos, magyarellenes, koncentrált támadás jelei. És mindez elfogadhatatlan, ezzel szemben nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem az Európai Uniónak is fel kell lépnie. Elfogadhatatlan, hogy ezt bárki egy kétoldalú kérdésként állítsa be.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ukrajna az Európai Unió egyik tagjelölti státusszal bíró országa, és minden egyes olyan országnak, amely tagja akar lenni az Európai Uniónak, tiszteletben kell tartani a közös európai szabályokat, márpedig a nemzeti közösségek védelme, a nemzeti közösségek jogainak biztosítása az egy abszolút európai érték és egy európai uniós kötelezettség is.
Mi arra számítottunk, hogy az Ukrajnával folytatandó tagjelölti tárgyalások során majd javul a nemzeti közösségek helyzete Ukrajnában, ez lenne a logikus, ez lenne a helyes, ez lenne a szabályszerű, jogszabályszerű. Azonban nem ez történik. A nemzeti közösségekkel kapcsolatos új decemberi szabályozás még rosszabb helyzetet teremtett, mint korábban.
–fogalmazott, hozzátéve:
Ez kiegészülve a magyarellenes, koncentrált súlyos jogi támadásokkal együtt komoly aggodalmakat kelt. Mi magyarok továbbra is világossá tesszük, hogy a 2015-ben érvényes volt nemzetiségi szabályozáshoz kell visszatérni. Elfogadhatatlan a magyar tannyelvű iskolák működésének ellehetetlenítése. Elfogadhatatlan, hogy az anyanyelvi oktatást az 5. osztályban már 40%-ra vissza akarják szorítani. Határozottan tiltakozunk ezen intézkedések ellen, és azt is látni kell, azt is látni kell, hogy minden egyes ilyen intézkedés nagyon megnehezíti a jövendőbeli Ukrajnát támogató döntéseinket. Ezért azt várjuk Ukrajnától, hogy tartsa tiszteletben a magyar nemzeti közösség jogait, ne vegyen el jogokat a magyar nemzeti közösségtől, és azt várjuk az Európai Uniótól is, hogy lépjen föl ebben az ügyben.
Szijjártó Péter ismertetése szerint a főképviselő elmondta, hogy a csatlakozási tárgyalások során az Európai Bizottság a nemzeti közösségek védelmének ügyére komoly hangsúlyt helyez az Ukrajnával való megbeszélések során, ő maga pedig a hamarosan sorra kerülő Európai Unió csúcstalálkozón is fel fogja vetni ezt a kérdést.
De még egyszer mondom, hogy a magyarság elleni koncentrált támadás és a magyarellenes lépések nagyon nehézzé teszik az elkövetkezendő időszak olyan döntéseit, amelyek Magyarországtól áldozatot követelnek Ukrajna támogatása érdekében. Ami a szankciókat illeti. Most az világossá vált, hogy az Európai Bizottság már dolgozik egy tizedik szankciós javaslaton. Sőt, egészen előrehaladott állapotban van ez a javaslat. Az is jól látszik, hogy mely országok inspirálása jelent most alapot és lelkesítést az Európai Bizottságnak. És az is világos, hogy az uniós országok döntő többsége, aki itt megszólalt mind-mind az új szankciós csomag támogatásáról tett tanúbizonyságot. Ráadásul az ülés elején videó formátumban felszólaló ukrán kolléga, külügyminiszter úr az orosz nukleáris szektor szankcionálását is követelte. És jól látszik, hogy ennek van táptalaja itt az európai uniós tagországok között is. Mi, magyarok alapvetően vitatjuk a szankciók eredményességét. Hogyha a szankcióknak az volt az eredeti célja, hogy megállítsuk a háborút, akkor az elmúlt lassan egy év az világos bizonyítéka annak, hogy ez egy sikertelen kísérlet volt. A szankciók zsákutcába vitték az Európai Uniót. A szankciók nagyobb károkat okoznak nekünk európaiaknak, mint az oroszoknak. Ezt a tényekre alapítva mindenki láthatja. Ez nem egy politikai állítás, hanem ez egy tény.
A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy világossá tette: Magyarország energiaellátása szempontjából a nukleáris energia nélkülözhetetlen.
A jelenlegi paksi atomerőmű a magyar villamosenergia-termelés felét, 50 százalékát képviseli és a magyar villamosenergia-felhasználás harmadát biztosítja. Nyilvánvalóan a paksi atomerőmű nélkül Magyarország jelenlegi energiaellátása nem lenne biztosítható, mint ahogyan az új paksi atomerőmű blokkok építése nélkül sem lesz garantálható Magyarország energiaellátásának biztonsága az előttünk álló évtizedekben. Láttuk az elmúlt hónapok tapasztalatait, az az ország van energiaellátás szempontjából biztonságban, amely a maga által elfogyasztott energia egy jelentős részét maga elő tudja állítani. Ez a magyarországi földrajzi és ásványtani viszonyok miatt nagy mennyiségben csak a nukleáris energia előállítással érhető el. Ráadásul mi már több mint négy évtizede használunk nukleáris energiát. Az új paksi atomerőmű megépítésére vonatkozó szerződéseket kilenc esztendővel ezelőtt írtuk alá, tehát itt semmi újdonság nincsen, mindenki pontosan tudja, hogy Magyarország energiaellátása nagymértékben alapul a nukleáris energián.
Szavai szerint a nemzeti energiamix összeállítása nemzeti hatáskör, ezt senki nem is vitatja, teljesen evidens és senki számára nem okoz meglepetést az, hogy Magyarország nem fog támogatni semmilyen olyan szankciós intézkedést, amely az Oroszországgal való nukleáris együttműködést bármilyen módon korlátozná.
A magyar emberek nem felelősek a háborúért, nem várhatja el senki sem, hogy a magyar emberek a saját energiaellátásuk biztonságának feladásába egyezzenek bele a szankciós politika miatt. A nemzeti energiaellátás biztonsága tekintetében nincsen kompromisszum, mert a nemzeti energiaellátás biztonságának feladása az csak rossz kompromisszum lehet, és mi ilyet nem vagyunk hajlandóak kötni.
Szijjártó Péter elmondta, hogy felhívta az Európai Bizottság figyelmét arra nézvést, hogyha előterjesztést hoznak, abban semmilyen módon ne szerepeljen a nukleáris területen történő együttműködés korlátozása Oroszországgal, mert az hazánk számára hatalmas károkat, az energiaellátás biztonságának megingatását jelentené.
A bizottság álláspontja vagy mai tájékoztatása szerint akár a hét második felében is már előállhatnak az új szankciós javaslattal. Erre vonatkozó több konkrét információ megosztására nem került sor a mai napon velünk. Nos itt tartunk jelenleg, Magyarország továbbra is a béke pártjánál, továbbra is azt szeretnénk, ha minél előbb béke lenne. Jó lenne, hogyha az Európai Unió nem rohanna tovább befele abba a zsákutcába, amibe belefordult akkor, amikor elkezdte a szankciós politikát végrehajtani, fel kéne végre ismerni, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a szankciók és a fegyverszállítások sok százmillió eurós finanszírozása helyett inkább béketeremtésre kell nekünk európaiaknak koncentrálnunk, mert azt hiszem, hiszek benne, hogy egész Európának a béke az érdeke mielőbb.
A tárcavezető ezt követően újságírói kérdésekre válaszolva arról beszélt, hogy mindenfajta vétokról szóló előzetes híresztelések azok a pusztán a hazugság kategóriájába sorolandóak. "Mi, mint szomszédos ország, közvetlenül szembesülünk a háború hatásaival. Több mint egymillió menekült, az ő ellátásuk a 7 milliárdról 17 milliárd euróra növekedő éves energiaimport számla, az élelmiszer áremelkedések, az infláció, az üzemanyagár, mind-mind a háború és az arra adott szankciós intézkedések hatásai. Ezért nekünk az az érdekünk ezért is természetesen, hogy a háború minél előbb véget érjen. Ezért mi a fegyverszállítások helyett a béketeremtésre szeretnénk koncentrálni. A háborús retorika helyett békeretorikára kellene váltani, mert ez jelentené az egyetlen reményt arra, hogy esetleges béketárgyalások sikerrel záruljanak."- mondta. Hozzátette: tehát mi a fegyverszállításokat és azok európai finanszírozására elköltött 100 millió eurókat sem tartjuk jó ötletnek, de a döntést nem akadályozzuk meg. Ami a szankciós listán szereplőkkel kapcsolatos kérdést illeti.
