Pesti Srácok

Tavaly több mint 360 millió keresztény volt kitéve üldöztetésnek egy civil szervezet szerint

Tavaly több mint 360 millió keresztény volt kitéve üldöztetésnek egy civil szervezet szerint

Tavaly világszerte több mint 360 millió keresztény vallású ember volt kitéve üldöztetésnek és hátrányos megkülönböztetésnek, ebből a szempontból Észak-Koreában volt a legrosszabb a helyzet – derül ki a Portes Ouvertes (Nyitott Ajtók) nevű protestáns civil szervezet szerdán közzétett éves jelentéséből.

Patrick Victor, a szervezet igazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, hogy 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. között 76 országban több mint 360 millió katolikus, ortodox, protestáns, baptista, pünkösdista és egyéb keresztény felekezetű ember – a világon minden hetedik keresztény – szenvedett el számottevő üldöztetést. A Nyitott Ajtók szervezet minden évben közöl jelentést a keresztényüldöztetés globális helyzetéről, vizsgálatukban számba veszik az összes, keresztények elleni támadást "a kevésbé feltűnő, mindennapos elnyomástól" kezdve "a legszélsőségesebb erőszakcselekményekig" bezárólag. Az idei számok nagyságrendben megegyeznek a tavaly közzétett adataikkal, amikor az üldözött keresztények száma globálisan szintén 360 millió körül volt.

Tavaly 5621 keresztény esett vallási indíttatású gyilkosság áldozatául, míg egy évvel korábban ez a szám 5898 volt. A szervezet szerint világszerte 4542 keresztényt vettek őrizetbe, köztük 1750 embert Indiában, miközben 2021-ben ez a szám 4277 volt. Az emberrablások áldozatainak száma is emelkedett: 2022-ben 5259 keresztény vallásút hurcoltak el erőszakkal, túlnyomó többségüket, 4726 embert Nigériában, szemben a 2021-es évvel, amikor ez a szám 3829 volt. Csökkent viszont a bezárt vagy megrongált templomok száma: 2022-ben 2110 ilyen esetet jegyeztek fel, míg 2021-ben még 5110-et. Míg 2021-ben leginkább Afganisztánban voltak veszélyben a keresztények, tavaly már Észak-Koreában volt a legnehezebb a helyzet, ahol egy 2020-ban elfogadott jogszabály "szigorúan büntetendő súlyos bűncselekménynek" minősíti azt, ha valaki "keresztény vallású vagy bibliát birtokol". Számos, titokban működő templomot lelepleztek az utóbbi időben; őrizetbe vettek, fogolytáborba zártak vagy kivégeztek több keresztényt. Észak-Korea után következik a sorban Szomália, Jemen, Eritrea, Líbia, Nigéria, Pakisztán, Irán, Afganisztán és Szudán.

A Nyitott Ajtók jelentésében kiemelte: az utóbbi három évtized adatai alapján három trend látszik kirajzolódni. Az első látható tendencia, hogy Afrikában fokozódott a szélsőséges iszlamizmus; emiatt ma már a kontinens 26 országában vannak súlyos üldöztetésnek kitéve a keresztények, miközben 1993-ban ez a helyzet még csak hét országban állt fenn. A második trend, hogy a keresztények gyakran vallási vagy ideológiai nacionalizmus áldozatai, például 2017 óta Kínában, vagy még jellemzőbben Indiában, ahol 2014 óta robbanásszerű mértékben emelkedett az erőszakcselekmények száma a keresztényekkel és a muszlimokkal szemben. A harmadik fejlemény pedig a keresztények elvándorlása a Közel-Keletről: az Iszlám Állam terrorszervezet szigorú elvárásai miatt sok keresztény döntött úgy, hogy elhagyja Irakot és Szíriát.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: kozbenjaro.blog.hu

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.