Az Európai Parlament újabb agymenése: teljes embargót vezetnének be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban az Oroszországgal szembeni tizedik szankciós csomag elfogadását sürgette, amely egyebek mellett teljes embargót vezetne be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra.
A 489 szavazattal, 36 ellenében és 49 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők a Lukoil orosz olajvállalathoz és a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszernhez hasonló vállalatok szankcionálását kérték. Az EP emellett a jogellenesnek tartott tevékenységek széles körében – a többi között a kényszerkitoloncolásokban és a megszállt ukrán területen tartott népszavazások lebonyolításában – részt vevő tisztviselőket is szankciókkal sújtaná. Az állásfoglalás megismételte az EP-képviselők azon korábbi felhívását, hogy az EU azonnali és teljes embargót vezessen be az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagokra és az urán uniós importjára, valamint hogy a Balti-tengeren az Északi Áramlat 1-es és 2-es gázvezetékeinek használatát teljesen felfüggessze.
Ukrajna uniós tagsági kilátásaival kapcsolatban a szöveg azt várja el az EU-tól, hogy "munkálkodjon a csatlakozási tárgyalások megkezdésén, és támogassa a következő lépéseket felvázoló ütemtervet, amely lehetővé teszi Ukrajna csatlakozását az uniós egységes piachoz". Az EP-képviselők megerősítették Ukrajna jövőbeli uniós tagsága iránti elkötelezettségüket, és hangsúlyozták, hogy a csatlakozás érdemeken alapuló folyamat, amely magában foglalja a vonatkozó eljárások tiszteletben tartását, valamint az EU-val kapcsolatos reformok és csatlakozási kritériumok teljesítését. Ezzel összefüggésben felkérték az ukrán hatóságokat, hogy vezessenek be jelentős reformokat, hogy a lehető leghamarabb hatékonyan igazodjanak az uniós tagsági elvárásokhoz.
Az elfogadott szöveg felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák és gyorsítsák fel a Kijevnek nyújtott katonai támogatásukat, különösen a fegyverek biztosítását, de az alapvető politikai, gazdasági, infrastrukturális, pénzügyi és humanitárius támogatást is. Sürgette továbbá a pénteken, Kijevben tervezett EU–Ukrajna csúcstalálkozón részt vevő vezetőket, hogy kiemelten kezeljék az Ukrajnának szánt gazdaságélénkítő csomagot, amelynek – mint írták – a rövid-, közép- és hosszútávú segélyezésre, újjáépítésre és helyreállításra kell összpontosítania. Az állásfoglalás továbbá megismételte az EP arra irányuló felhívását, hogy az orosz központi bank befagyasztott eszközeit, valamint az orosz oligarchák vagyonát használják fel a háború utáni újjáépítés finanszírozására.
A Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Deutsch Tamás, a képviselőcsoport vezetője felhívta a figyelmet: Brüsszel azt ígérte, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók a háború befejezéséhez vezetnek; ehelyett a háború "brutálisabb" mint valaha, Európa pedig tönkremegy a szankciók miatt.
Szankciók helyett békére van szükségünk
– húzta alá Deutsch Tamás. Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoportjának elnöke a vita kapcsán hangsúlyozta: Magyarország a kezdetektől fogva támogatja Ukrajna uniós csatlakozását.
A csatlakozási folyamat során azonban ugyanazon feltételeknek kell érvényesülniük, mint a többi tagjelölt ország esetében, így a koppenhágai kritériumok betartása is kulcsfontosságú
– hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette:
az Ukrajna területén élő magyar, román, szerb kisebbségek jogainak érvényesülése a csatlakozási tárgyalások egyik előfeltétele.
Gál Kinga szerint éppen ezek a kisebbségi közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának, a nemrégiben elfogadott törvények azonban – mint kiemelte – nem ezt segítik elő.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
