Isztambuli rendőrség: a városban nincs terrorveszély
Az isztambuli rendőrség közlése szerint a török nagyvárosban nincs terrorveszély – jelentette vasárnap az Anadolu állami hírügynökség azt követően, hogy a múlt héten az Egyesült Államok terrorveszélyre hivatkozva utazási figyelmeztetést adott ki Törökországra, majd több európai ország is ideiglenesen bezárta isztambuli főkonzulátusát.
A beszámoló szerint a hatóságok Isztambulban őrizetbe vettek 15 gyanúsítottat, aki az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezettel áll kapcsolatban, és parancsot kapott arra, hogy támadást hajtson végre Svédország, valamint Hollandia főkonzulátusa, illetve keresztény és zsidó imahelyek ellen. A rendőrség ugyanakkor leszögezte: a gyanúsítottak, bár kapcsolatban álltak az Iszlám Állammal, konkrét fenyegetést nem lehetett megállapítani velük kapcsolatban. A jelentés szerint a bíróság később elrendelte az elfogott személyek letartóztatását.
A közlemény előzménye az, hogy Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én arra kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett második figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam – közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát. A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Elsőként a török belügyminiszter, Süleyman Soylu reagált az Isztambulban történtekre, amit csütörtökön pszichológiai hadviselésnek nevezett. A török külügyminisztérium csütörtök este bekérette a szóban forgó kilenc ország, az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét.
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter pénteken egy sajtótájékoztatón kijelentette:
Ha azt a látszatot akarják kelteni, hogy Törökország instabil, hogy Törökországban terrorfenyegetettség van, az sem a baráti, sem a szövetségi viszonyba nem fér bele.
A török diplomácia vezetője aláhúzta:
Ha a május 14-re tervezett köztársaságielnök- és parlamenti választás előtt megpróbálják nehéz helyzetbe hozni Törökországot, a kormánypártot, a köztársasági elnököt, a népünk nagyon jól tudja, mi áll e mögött.
A külügyi tárca vezetője egyúttal hangsúlyozta: a svédországi Korán-égetés után a török belügyminisztérium növelte az ország területén található külképviseletek biztonságát.
Ezekben az ügyekben érzékenyek vagyunk, a külképviseletek védelme a mi kötelességünk
– emlékeztetett.
November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezethez kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
