Pesti Srácok

Kilenc tonna kokaint foglaltak le a rendőrök Ecuadorban

Kilenc tonna kokaint foglaltak le a rendőrök Ecuadorban

Csaknem kilenc tonna kokaint talált az ecuadori rendőrség egy Belgiumba tartó konténerben - írta hétfőn a BBC hírportálja. Fausto Salinas quitói rendőrfőnök tájékoztatása szerint a kábítószer becsült értéke 330 millió dollár (117,7 milliárd forint). Ecuador a szomszédos Peruban és Kolumbiában előállított kokain egyik fő tranzitországává vált az évek során. Tavaly több mint 200 tonna kábítószert foglaltak le a dél-amerikai országban, nagy részét Guayaquil kikötőjében.

Ecuador a világ legnagyobb banánexportőre, ezért a csempészek gyakran gyümölcsszállítmányokba próbálják elrejteni a kábítószert, amelyet azután a világ számos pontján megpróbálnak értékesíteni. A legutóbbi csempészárut egy Belgiumba szánt, banános ládákkal teli konténerben találták meg.

A rajtaütés egybeesett Annelies Verlinden belga belügyminiszter és Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa ecuadori és kolumbiai látogatásával. A két politikus a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem megerősítése érdekében látogatott el a két országba. Az Európai Unió tagországai közül Belgiumban foglalták le a legnagyobb mennyiségű kokaint az elmúlt években. Az antwerpeni kikötő az illegális kábítószer elsőszámú célállomásává lépett elő a kontinensen.

- mondta Alexis Goosdeel, a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának igazgatója.

Ecuadorban a nagyhatalmú mexikói kartellek emberei - hogy ellenőrzésük alá vonják a jövedelmező üzletágat - beszivárogtak a helyi bűnbandákba, ezért a kábítószer-csempészethez köthető erőszakos bűncselekmények száma az egekbe szökött. A zsúfolásig telített börtönökben a rivális bandák közti összetűzések további emberéleteket követelnek.

Forrás: ATV
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)