Pesti Srácok

Klímasemleges távhővel fogják ellátni Bécset

Klímasemleges távhővel fogják ellátni Bécset

Várhatóan az év végén üzembe állnak Bécsben azok a hőszivattyúk, amelyek segítségével a szennyvízből távhőt tudnak előállítani; az új eljárással kezdetben 56 ezer, 2027-re pedig több mint 110 ezer bécsi háztartást látnak majd el klímasemleges távhővel - közölte az Eurocomm-PR Budapest, Bécs külképviseleti irodája.

A tájékoztatás szerint három, Franciaországból vásárolt hőszivattyú már a simmeringi víztisztító telepnél várja a beszerelést, teljesítményük együttesen 55 megawatt. Az eljárás révén az Ebswien szennyvíztisztító telepet elhagyó, tisztított szennyvizet távhő előállítására használják majd. Mielőtt a Dunába engednék, a megtisztított szennyvíztől hőcserélők segítségével hőt vonnak el, 6 Celsius-fokkal csökkentik a víz hőmérsékletét. Az így nyert hővel több mint 90 Celsius-fokos vizet állítanak elő, amelyet a bécsi távhőrendszerbe táplálnak.

-ismertették. A 70 millió eurós beruházás - amelyet az Osztrák Klímavédelmi Minisztérium támogatásával valósítanak meg - lehetővé teszi, hogy évente mintegy 300 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb kerüljön a levegőbe.

PestiSracok facebook image

A közlemény szerint az osztrák főváros távhőhálózata jelenleg több mint 1300 kilométer hosszú, az egyik legnagyobb Európában. A távhőhálózatot a Wien Energie energiaszolgáltató működteti, amely 440 ezer bécsi háztartást, valamint 7800 üzleti és intézményi nagyfogyasztót lát el. Jelenleg a megtermelt távhő több mint fele származik kapcsolt erőművekből, vagyis földgázból, a távhő egyharmada hulladékégetésből, a maradék pedig biomasszából, ipari hulladékhőből és földhőből. A Wien Energie célja, hogy 2040-re teljesen klímasemleges távhővel lássa el az osztrák főváros háztartásait.

Forrá/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!