Pesti Srácok

Magyar egyházi iskola veszi át a szegregációval vádolt nagyváradi osztályokat

Magyar egyházi iskola veszi át a szegregációval vádolt nagyváradi osztályokat

A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium veszi át a következő tanévtől a Nicolae Bălcescu Általános Iskola szegregációval vádolt magyar osztályait – közölte az MTI-vel Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.

A kétnyelvű nagyváradi iskola magyar tannyelvű osztályai tavaly augusztusban kerültek a figyelem középpontjába, amikor a bukaresti minisztériumi bizottság a szegregáció gyanúját vélte felfedezni abban, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) épületébe költöztették őket. Ezt cáfolandó az egyház egy román tannyelvű osztályt is befogadott az általa ingyen felajánlott, a magyar állam támogatásával vásárolt és felújított épületbe. A tanévkezdés napján a polgármesteri hivatallal korábban megkötött haszonbérleti szerződést is módosították. Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes az MTI-nek elmondta: a tanfelügyelőség és az önkormányzat úgy döntött, hogy jövő tanévtől a Lorántffy-gimnázium veszi át az érintett magyar osztályokat, elejét véve a hasonló értelmezéseknek.

– fogalmazott az illetékes a szegregációval kapcsolatos vádakra utalva. Hozzátette: az egyházi iskola az épületet és az abban tanuló magyar osztályokat is átveszi, így egyazon entitáshoz fognak tartozni.

PestiSracok facebook image

– mondta a főtanfelügyelő-helyettes. Első lépésként a két iskola vezetősége elkészíti a dokumentációt, hogy biztosítani tudja az átvett osztályok zavartalan működését. A tanfelügyelőség jövő héten ellenőrzi és továbbítja jelentését a közoktatás minőségét biztosító ügynökségnek (ARACIP).

– mondta Kéry Hajnal.

Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium mellett több önálló magyar iskola működik, de számos magyar osztály kétnyelvű tanintézet része.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt (illusztráció)

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?