Pesti Srácok

Ordas kamu, hogy a nyugati cégek többsége kivonult volna az orosz piacról

Ordas kamu, hogy a nyugati cégek többsége kivonult volna az orosz piacról

A St. Galleni Egyetem és a lausanne-i IMD intézet kutatói annak jártak utána, hogy az Európai Unióban és a G7-országokban székhellyel rendelkező vállalatok közül hányan váltak meg Oroszországtól azóta, hogy tavaly februárban megkezdődött Ukrajna teljes körű inváziója – írja a Computerworld. Az eredményeik azt mutatják, hogy "az EU és a G7-ek vállalatai csak nagyon korlátozott mértékben vonultak ki Oroszországból, ami megkérdőjelezi azt a narratívát, amely szerint a nyugati cégek nagyarányú kivonulása zajlik a piacról" – áll a St. Galleni Egyetem közleményében, amelyet az AFP ismertetett.

– írták. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek. A tanulmány, amelyet az online Social Science Research Network (SSRN) – a tudományos szakértői értékelésnek nem alávetett pre-print tanulmányok kiadója – tett közzé, kimutatta, hogy az orosz leányvállalatokkal rendelkező EU- és G7-vállalatoknak csak kevesebb mint 10 százaléka vált meg ottani érdekeltségeitől.

PestiSracok facebook image

– derült ki a tanulmányból. A szerzők, Niccolo Pisani és Simon Evenett szerint mindössze 120 vállalat, vagyis e vállalatok mintegy 8,5 százaléka adta el legalább egy oroszországi leányvállalatát. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek, ugyanakkor az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18 százalékától vált meg teljesen az anyacégük az invázió kezdete óta – mutatta ki a tanulmány. Ezzel szemben a japán cégek 15 százaléka és az uniós cégek 8,3 százaléka távozott – áll a jelentésben. A tanulmány szerint a kivonuló cégek 19,5 százaléka német és 12,4 százaléka amerikai tulajdonban van.

A kutatás azt is kimutatta, hogy az Oroszországban aktív kereskedelmi tevékenységet folytató EU- és G7-országok vállalatainak teljes adózás előtti nyereségének mindössze 6,5 százalékát tették ki a kivonuló nyugati cégek. Eközben az ilyen vállalatoknál dolgozó alkalmazottak 15,3 százaléka volt oroszországi munkavállaló. A Computerworld azt írja: mindez azt jelzi, hogy a tanulmány szerint a kilépő cégeknek átlagosan alacsonyabb nyereségességük és nagyobb létszámú munkaerejük volt, mint az Oroszországban maradó cégeknek. Ezek az eredmények – áll az egyetem közleményében – "megkérdőjelezik a nyugati cégek hajlandóságát arra, hogy kivonuljanak azokból a gazdaságokból, amelyeket kormányaik most geopolitikai riválisaiknak tekintenek" – számolt be a The Moscow Times.

Forrás: Computerworld; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?