Pesti Srácok

Ordas kamu, hogy a nyugati cégek többsége kivonult volna az orosz piacról

Ordas kamu, hogy a nyugati cégek többsége kivonult volna az orosz piacról

A St. Galleni Egyetem és a lausanne-i IMD intézet kutatói annak jártak utána, hogy az Európai Unióban és a G7-országokban székhellyel rendelkező vállalatok közül hányan váltak meg Oroszországtól azóta, hogy tavaly februárban megkezdődött Ukrajna teljes körű inváziója – írja a Computerworld. Az eredményeik azt mutatják, hogy "az EU és a G7-ek vállalatai csak nagyon korlátozott mértékben vonultak ki Oroszországból, ami megkérdőjelezi azt a narratívát, amely szerint a nyugati cégek nagyarányú kivonulása zajlik a piacról" – áll a St. Galleni Egyetem közleményében, amelyet az AFP ismertetett.

– írták. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek. A tanulmány, amelyet az online Social Science Research Network (SSRN) – a tudományos szakértői értékelésnek nem alávetett pre-print tanulmányok kiadója – tett közzé, kimutatta, hogy az orosz leányvállalatokkal rendelkező EU- és G7-vállalatoknak csak kevesebb mint 10 százaléka vált meg ottani érdekeltségeitől.

PestiSracok facebook image

– derült ki a tanulmányból. A szerzők, Niccolo Pisani és Simon Evenett szerint mindössze 120 vállalat, vagyis e vállalatok mintegy 8,5 százaléka adta el legalább egy oroszországi leányvállalatát. Az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező vállalatok több megerősített kivonulást jelentettek, mint az európai és japán székhelyűek, ugyanakkor az Oroszországban működő amerikai leányvállalatok kevesebb mint 18 százalékától vált meg teljesen az anyacégük az invázió kezdete óta – mutatta ki a tanulmány. Ezzel szemben a japán cégek 15 százaléka és az uniós cégek 8,3 százaléka távozott – áll a jelentésben. A tanulmány szerint a kivonuló cégek 19,5 százaléka német és 12,4 százaléka amerikai tulajdonban van.

A kutatás azt is kimutatta, hogy az Oroszországban aktív kereskedelmi tevékenységet folytató EU- és G7-országok vállalatainak teljes adózás előtti nyereségének mindössze 6,5 százalékát tették ki a kivonuló nyugati cégek. Eközben az ilyen vállalatoknál dolgozó alkalmazottak 15,3 százaléka volt oroszországi munkavállaló. A Computerworld azt írja: mindez azt jelzi, hogy a tanulmány szerint a kilépő cégeknek átlagosan alacsonyabb nyereségességük és nagyobb létszámú munkaerejük volt, mint az Oroszországban maradó cégeknek. Ezek az eredmények – áll az egyetem közleményében – "megkérdőjelezik a nyugati cégek hajlandóságát arra, hogy kivonuljanak azokból a gazdaságokból, amelyeket kormányaik most geopolitikai riválisaiknak tekintenek" – számolt be a The Moscow Times.

Forrás: Computerworld; Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.