Pesti Srácok

A magyarok többsége egyetért az édesanyák támogatásával

A magyarok többsége egyetért az édesanyák támogatásával

A magyarok többsége (87 százalék) egyetért azzal, hogy támogatni kell az édesanyákat a munkaerőpiacon és segíteni kell szülés után a munkába visszatérő nőket - derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) nemzetközi nőnap alkalmából publikált kutatásából.

Az országos reprezentatív felmérés 2022 augusztusában és decemberében, ezer-ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült. Az összegzés szerint tízből hatan vélekednek úgy, hogy a nőknek nehezebb sikeres karriert építeniük, mint a férfiaknak (61 százalék), ami összefügg azzal, hogy a gyermekvállalás befolyásolja az újbóli munkába állást.

Ezért is tartja fontosnak a többség (87 százalék), hogy kapjanak segítséget a nők, különösen az édesanyák a munkaerőpiacon. Az emberek kétharmada (64 százalék) szerint a nőknek nehezebb összeegyeztetni a munkát és a magánéletet, mint a férfiaknak - állapították meg. Háromból két válaszadó (64 százalék) nyilatkozta azt, hogy szívesebben dolgozik olyan főnökkel, akinek van gyermeke, legyen akár férfi vagy nő. Tízből mindössze három ember (29 százalék) mondta azt, hogy szívesebben dolgozik inkább csak női vezetővel, mint férfival.

A KINCS kutatásában megkérdezettek valamivel több mint fele (52 százalék) szerint több női vezetőre lenne szükség Magyarországon. Ezzel a gyermekesek nagyobb mértékben értettek egyet (56 százalék), mint a gyermektelenek (44 százalék). Kisebbségben vannak azok, akik szerint negatívan ítélik meg a sikeres karriert befutó nőket (43 százalék).

PestiSracok facebook image

- derült ki a KINCS kutatásából.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi)

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)