Pesti Srácok

A malmői rendőrség boldog ramadánt kíván a svédeknek

A malmői rendőrség boldog ramadánt kíván a svédeknek

A malmői rendőrség a héten kezdődő ramadánról Facebook-bejegyzéssel emlékezett meg. A posztban megjegyzik, hogy eljött a muszlim böjti hónap ideje – szúrta ki a Magyar Nemzet.

A lap megjegyzi: Svédországban a közhivatalok, hatóságok, önkormányzatok és valójában az összes nem egyházi szervezet kényesen ügyel arra, hogy semmilyen vallással és egyházzal összefüggésbe hozható megnyilvánulása ne legyen. Jó példa erre a karácsony, amikor az önkormányzatok az ünnepi díszkivilágítás és egyéb dekorációk kihelyezésénél minden bibliai szimbólumot kerülnek. Egyre többször látni, hogy a vallási semlegesség irányelve alól a muszlim hithez köthető ünnepek kivételt jelentenek. A malmői rendőrség a héten kezdődő ramadánról Facebook-bejegyzéssel emlékezett meg. A posztban megjegyzik, hogy eljött a muszlim böjti hónap ideje. Hozzáteszik, hogy az elmúlt év megpróbáltatásokkal járt – feltehetően elsősorban a Korán-égetésekre és az ennek nyomán kitört erőszakos felkelésekre gondolnak –, illetve hogy szép hónapot és ünneplést kívánnak.

PestiSracok facebook image

– zárják a bejegyzést. Ugyanezen város rendőrsége nem emlékezett meg a nagyböjtről, amely jelenleg is tart, sem bármilyen más zsidó vagy keresztény ünnepről. Az egyik kommentelő azt kérdezte a poszt alatt, mikor fejezi ki jókívánságait a rendőrség egy zsidó ünnep alkalmából, amire a rendőrség azt válaszolta, hogy minden malmői vallási közösséggel jó kapcsolatot ápolnak, de az összes ünnepről nem tudnak megemlékezni. Malmőben egyébként jelentős számú zsidó kisebbség él.

A lap által szemlézett, frissen megjelent tanulmányból kiderül az is, hogy sokan nem érzik magukat biztonságban a városban; úgy érzik, hogy identitásukat titkolniuk kell, emiatt sokan döntenek a költözés mellett. A Magyar Nemzet azt írja: a malmői rendőrség tavaly egy fejkendős muszlim rendőrnőt választott toborzókampánya arcának, nyilvánvalóan azért, hogy a muszlim fiatalokat is megszólítsa, részben abban bízva, hogy ezekkel a majdani rendőrökkel könnyebb lesz a no-go zónák lakosságával szót érteni, részben pedig, hogy növelni tudják a képzésre jelentkezők számát, jelenleg ugyanis a rendőr-akadémiai helyek harmada nincs betöltve. Ugyanakkor elképzelhető, hogy az ilyen és ehhez hasonló kampányok nem növelik, hanem csökkentik a jelentkezők számát.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/TT/Johan Nilsson

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.