Gulyás Gergely: Magyarország függetlensége és szabadsága a legfontosabb nemzeti minimum
Magyarország függetlensége és szabadsága a valós és tartós nemzeti egység alapja, ezért a legfontosabb nemzeti minimum - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Veszprémben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján rendezett városi ünnepségen.
Gulyás Gergely azt mondta: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a legkiválóbb karddal és vérrel megharcolt példája annak, hogy a haza és a szabadság szeretete tudja a legnagyszerűbb cselekedetekre késztetni a magyarságot.
Nemzeti egység nem teremthető a haza és a szabadság szeretete nélkül, és addig létezhet a nemzeti közösség, amíg szabadságunkért és függetlenségünkért áldozatokra is készek vagyunk"
- foglalta össze 1848. március 15-e üzenetét a ma élő magyarságnak a tárcavezető. Gulyás Gergely beszédében emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt Európán forradalmak söpörtek végig, és a polgári jogok kínálta szabadság ügye ekkor közös európai ügy volt.
A népek tavasza "gyökereiben rázta meg" az abszolutizmus által kormányzott Európát
- jelentette ki. A mozgalom egyenlő jogokat követelt a nemzetnek és polgárainak, függetlenséget, alkotmányos intézményeket, felelős kormányt, szabad sajtót, jobbágyfelszabadítást és törvény előtti egyenlőséget, rabság helyett szabadságot. Miközben Európában gyorsan kihunyt a láng, és eltaposták a szabadság tüzeit, Magyarország felvette a küzdelmet a birodalmi túlerővel szemben.
A forradalomból szabadságharc lett, dicső küzdelmekkel, szép győzelmekkel, és bár leverése, majd az azt követő megtorlás elfojtotta a szabadságküzdelmet, megerősítette a nemzet szabadságvágyát
- vélekedett. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta: 1848 bizonyítékul szolgál arra, hogy az igazi szabadság erkölcsi minőség is. A nemzet és polgárainak szabadságvágya az egyén belső, lelki szabadságán alapul, a lélek szabadságának igénye pedig az igazságban gyökerezik. A belső, lelki és a külső, fizikai rabság az emberi igazságérzettel összeegyeztethetetlen - mutatott rá. Gulyás Gergely kiemelte: 1848 legfőbb üzenete, hogy nincs egyéni szabadság a közösség szabadsága nélkül, mert rab nemzetnek nem lehetnek szabad polgárai.
A magyarság 1848-49-ben ugyanazt akarta, amit Szent István óta gondol, és ma is: független nemzet akart lenni, amely "maga dönt a saját sorsáról, maga dönt az ország ügyeiről és maga dönt a szövetségkötéseiről is"
- jelentette ki. Ezt nevezte annak a biztos alapnak, amelynek a magyarság a megmaradását köszönheti. Ezért éltünk túl tatárt, törököt, majd Habsburgot, később németet, majd szovjet megszállást, forradalmaink vérbe fojtását, szabadságharcaink leverését. Ezért maradt meg Magyarország és a magyar nemzet a Kárpát-medencében oly sok viszály közepette - jegyezte meg.
Mi azokhoz tartozunk, akiknek nem térkép e táj, akik békében, szabadságban, és legalább az életünk alapjait érintő legfontosabb dolgokban egyetértést szeretnénk
- mondta. Ilyen egyetértést, nemzeti egységet jelentettek forradalmaink, és 1848 emléke, öröksége, üzenete még tizenhét és fél évtized elteltével is egyesíti a magyarságot. Hozzátette: március 15-e a magyar történelem azon napja, amely "mint csillag ragyog minden nemzedékre", amíg magyar él a földön, és amely a nemzet folyamatos újjászületésének esélyét hirdeti tavaszról tavaszra.
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ma, amikor szomszédságunkban háború dúl, a minket körülvevő európai környezet sokszor bántóan ellenséges, mert az Isten, haza, család élő és társadalomszervező alapértékeit akkor is meg akarjuk őrizni, ha "politikai elvárás" valós jelentőségükben megtagadni azokat.
Az eltiport, de végül mégis szabadságot hozó forradalom üzenete megerősíti az intelmet: soha le nem mondani, soha el nem csüggedni, mindig újrakezdeni"
- zárta szavait a tárcavezető.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán)
