Íme egy lista azokról az országokról, amelyek még mindig orosz energiát vásárolnak

A számok azonban nem hazudnak: míg Brüsszel Putyin háborús gépezetének leállításáról szónokol, addig a konfliktus első évében Oroszország több mint 315 milliárd dollárt keresett azzal a fosszilis energiaimporttal, amely elméletileg és a „brit hírszerzéshez” hasonló kaliberű csoportok szerint gyakorlatilag már csak vegetál. Hab a tortán, hogy ennek az összegnek csaknem a felét, 149 milliárd dollárt az EU-s tagországok utalgatták át a Kremlnek, és ha vetünk egy pillantást az ábrára, azonnal láthatjuk, hogy megint nem Magyarország az, amely a legjobban ki volt éhezve az orosz energiára.

Kína első helyében nincs semmi meglepő. A nagy szomszéd elsősorban a kőolajimportban jeleskedik, ám hamarosan elkezdik építeni a Power of Siberia 2 földgázvezetéket is, hogy Peking a lehető legtöbb földgázt is be tudja tárazni magának. Addig a globális LNG-vadászatba száll be, és persze mosolyogva eladja az orosz földgázt Európának, sokszoros áron.

Németország második helye sem mond semmi újat, Berlin több mint 12 milliárd dollár értékben szippantotta magába a maradék orosz földgázt az Északi Áramlat felrobbantása és a tilalom bevezetése előtt. Jövő ilyenkor azonban már minden valószínűség szerint a jelenlegi bronzérmes Törökország veszi át a helyét, az EU részéről folyamatosan elutasított és kioktatott Ankarának a kezét ugyanis semmilyen szankció nem köti, amit maximálisan ki is használ.

India szintén erősíteni fogja jelenlegi pozícióját. A tavaly a világ ötödik legnagyobb gazdaságává válóország ipara hálásan használja az orosz kőolajat, amelyre újabb és újabb rekordokat döntő szerződéseket köt, teljesen elutasítva közben a szankciós politikát. A sorban némi meglepetésre Hollandia, Olaszország és Lengyelország következik, de Franciaország és a legnagyobb játékos, Belgium is megelőzi Magyarországot, amelynek 8,6 milliárd dolláros importja a tizedik helyre volt elég a 2022. február 24. és 2023. február 26. közötti időszakban.