Szinte az egész EU-t hívják harcba hazánkkal szemben az NGO-k a gyermekvédelmi törvény elleni perben
Peres szakaszba lépett a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárás a gyermekvédelmi törvény miatt, az LMBTQI-lobbi pedig 20 tagállamot látna szívesen Brüsszel pártján; Belgium már be is jelentkezett - írja a Mandiner.
A lap felidézi: immár peres szakaszban van az a Magyarország ellen 2021-ben indult kötelezettségszegési eljárás, amely még 2021-ben indult hazánkkal szemben 2021. évi LXXIX. gyermekvédelmi törvénnyel – ellenzői körökben pedig „homofób”, „pedofil” törvény néven elhíresült jogszabállyal – kapcsolatban. Mint kiderült, az Európai Bizottság nem egyedül pereskedik: beavatkozóként Belgium segíti a Magyarország elleni eljárásban. Mindez az LMBTIQ+-párti NGO-k szerint nem elég: legalább húsz uniós tagállamot látnának szívesen a Magyarország elleni eljárásban a brüsszeli adminisztráció oldalán.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság múlt év végén keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához annak megállapítása iránt, hogy Magyarország a törvény megalkotásával megszegte uniós kötelezettségeit.
Mindeközben közzétette éves jelentését a szexuális kisebbségek jogvédelmére vállalkozó International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association. Az NGO szerint Európa-szerte elharapózóban van az LMBTIQ+-közösség elleni bűncselekmények száma
- olvasható a Mandiner írásában. A jelentés készítői Magyarországgal kapcsolatban is kritikusan fogalmaznak, a kritikák nagy része homályos, nehezen megfogható esetek említésére szorítkozik. Ezzel szemben több, „fejlett", nyugati demokráciáról is megtudhatjuk, hogy a szexuális kisebbségekkel szembeni inzultus számos esetben a tettlegességig fajul. Ausztriában például egyetlen negyedév leforgása alatt több mint kétszáz gyűlöletbűncselekményt regisztráltak a hatóságok. Belgiumban két férfit bántalmaztak és raboltak ki egy Liège előtti melegbár előtt, a tavalyi brüsszeli Pride alkalmával pedig egy fiút ért atrocitás családjával együtt. A támadók a fiú által cipelt szivárványos zászlót gyújtották fel, a sértett égési sérüléseket szenvedett. A teljes jelentést itt olvashatja el.
A Mandiner szerzője szerint az európai társadalmaktól nem idegen, hogy bizonyos intézményeket meghatározott jogpolitikai indokok által vezérelten egy meghatározott kor betöltésétől tegyenek elérhetővé; gondoljunk csak az jogosítvány megszerzésére, szeszesitalok-és dohánytermékek megvásárlására, házasságkötésre vagy akár a szavazati jogunk gyakorlására. Az ilyen jellegű szabályok nem öncélt szolgálnak, hanem védik a társadalom tagjait az egyéntől, és az egyént is önmagától.
Bár a miniszterelnök a törvény meghozatalakor akként vélekedett, hogy az Európai Bizottság nem fog olyan pontot találni a törvényben, amely alapján kötelezettségszegési eljárást indíthatna, most úgy tűnik, hogy az előrejelzések nem mutatkoznak helytállónak, hiszen az eljárás folyamatban van, mindezt pedig tetézi, hogy a legnagyobb európai LMBTQI-barát ország, Belgium – és vele karöltve több másik állam is – a perbe való beavatkozása mellett döntött a Bizottság oldalán.
Beavatkozóként Belgiumnak lehetősége nyílik majd érvelni, beadványokat előterjeszteni, befolyásolni a per kimenetelét úgy, hogy az érdekei szempontjából kívánatos döntés születhessen
- írja a cikk.
Az Európai Bizottság keresete szerint a törvény korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, különösen a médiaszolgáltatások vételét, tovább közvetítését, egyúttal megsértette az emberi méltóságot, a személyes adatok védelmét, a véleménynyilvánítás-és tájékozódás szabadságát és nem utolsó sorban a megkülönböztetés jogát is. Ezzel a keresettel a Bizottság tulajdonképpen úgy kér alapjogi tárgyú ítéletet az Európai Bíróságtól, hogy az ügyet valójában elsősorban "piaci alapon", kereskedelmi kérdésként tálalja.
Ez számára előnyös, hiszen a piaci érdekekre hivatkozva érvényesülni tud az uniós jog elsőbbségének „jolly jokere", ütve a tagállam kezében maradó alkotmányos önrendelkezés lapját. Így végső soron a perben a Bíróság valójában nem azt fogja eldönteni, hogy Magyarország uniós kötelezettséget szegett-e vagy sem, hanem azt, hogy az európai integrációs törekvések áttörhetik-e ily módon a nemzeti identitás által alkotott határt
- írja a szerző.
(Mandiner / Kiemelt kép: MTI/EPA/AFP pool/John Thys)
